2018. május 21., Konstantin
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A dolgok állása klímafronton

A COP23 (Bonn) az első nagyszabású környezetvédelmi esemény azóta, hogy az amerikai elnök, Donald Trump kihátrált az egyezményből. Az Egyesült Államok mégis két delegációval érkezett a konferenciára: az egyik egyenesen a fosszilis energiahordozók használatát volt hivatott népszerűsíteni. 

Amikor 2015 decemberében hivatalosan is életbe lépett a párizsi klímaegyezmény, a résztvevők csak annyiban állapodtak meg, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 Celsius-fok alatt kell tartani az iparosodás előtti szinthez képest, majd az erőfeszítések folytatásaként ezt az emelkedést le kell nyomni 1,5 Celsius-fokra. 

Mivel a konferencia első napján Szíria kijelentette, hogy ő is csatlakozik a klímaegyezményhez az Egyesült Államok az utolsó állam, amely egyedüli országként marad ki a megállapodásból.

Donald Trump szerint az egyezmény nem igazságos, és egyenlőtlen követeléseket támaszt az országokkal szemben, így egyik első elnöki intézkedéseként visszalépett a teljesítésétől. Ezt azonban csak 2020-ban teheti meg az USA, ezért kénytelen volt az ENSZ klímakonferenciáján is részt venni, amelyre rajtuk kívül 194 országból érkeztek diplomaták, lobbisták, kutatók és környezetvédők.

Az USA hivatalos delegációja által képviselt álláspont jóformán minden résztvevő országot felháborít: Trump csapata úgy érkezett egy klímakonferenciára, hogy a fosszilis energiahordozókat és a nukleáris energiát akarja népszerűsíteni. Az amerikai elnök ugyanis nem hisz abban, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenységek gyorsítanák fel. Úgy gondolja: mivel a szén és a nukleáris energia a közeljövőben még jócskán az életünk része lesz, inkább ezzel kellene foglalkozni, mint holmi megújuló energiákkal. Az amerikai véleménnyel szemben a konferencián lévő National Climate Assesment Report (Nemzeti Klímaértékelő Jelentés) elismeri, hogy a klímaváltozás gyorsulására az emberi beavatkozáson kívül semmiféle más okot nem találtak a kutatók.

Nemcsak az USA indította negatív felhanggal a klímakonferenciát.

Kína és India már rögtön az első tárgyalási napon felháborodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy több ország nem akar 2020 előtt is lépéseket tenni a globális felmelegedés visszaszorítására.

A két ország a minél előbbi változtatásokat sürgeti, de a Fidzsi-szigeteki Köztársaság például úgy gondolja, hogy teljesen felesleges 2020 előtt nekikezdeni a projektnek. Kína és India viszont úgy látja, hogy az ellenálló országokat a nagyobb, fejlett országok befolyásolják, hiszen a párizsi klímaegyezmény bevezetési határideje előtti intézkedések elsősorban rájuk vonatkoznának.

A két elégedetlenkedő országnak azonban sajnos igaza van: ha csak 2020-ban kezdünk neki a változásoknak, szinte borítékolható, hogy nem fogjuk elérni a klímaegyezményben megállapított célokat. A The New York Times infógrafikáin jól látszik, hogy egyik fejlett ország sincs jelenleg azon az úton, ami a párizsi megállapodás céljához szükséges. 

Tovább a forrásra: 24.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
Franciaország 2021-ig leállítja a széntüzelésű erőműveit „Klímabajnokok” emelkednek ki a párizsi klímaegyezmény árnyékából? 2018 nagy fenntarthatósági trendjei 2022-ig változatlan marad a szén iránti kereslet 3D-nyomtatással készülő sajtok