2018. február 22., Gerzson
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Az európai táplálkozáskultúra megváltoztatását javasolják a tudósok

Európa tudományos akadémiáinak friss állásfoglalása szerint sürgős lépésekre lenne szükség az élelmezés- és táplálkozásbiztonság területén. Európának változtatnia kell a táplálkozási szokásain, ha meg akar birkózni a klímaváltozással, annak egészségügyi kihívásaival. A dokumentum egy globális elemzés első, Európáról szóló része, amely 130 tudományos akadémia részvételével készült.

 Az EASAC állásfoglalása szerint a klímaváltozás negatív hatással lesz az élelmiszer-termelésre, ezért szükségessé válik a klímatudatos mezőgazdaság bevezetése, például az aszálytűrő fajták nemesítésével, az emberi egészség, a környezet védelme érdekében pedig változtatni kell az élelmiszer-fogyasztási szokásokon is, például

az állati fehérjék bevitelének csökkentésével.

A tudósok felszólítják a döntéshozókat, hogy lépjenek fel a magas kalóriatartalmú ételek fogyasztását ösztönző élelmiszerárakkal szemben, és vezessenek be a megfizethető táplálkozást elősegítő új ösztönző elemeket

A kutatók kiemelten fontosnak tartják az élelmiszer-szennyezettség forrásainak leírását és kezelését. Az európai országoknak vállalniuk kell, hogy megbízhatóbb adatokat gyűjtenek az élelmiszergazdaságban keletkező hulladék mértékéről, illetve annak helyi és regionális szinten történő csökkentését szolgáló beavatkozások hatékonyságáról. 

Fontos kérdés az állattenyésztésnek az üvegházhatású gázok kibocsátásában játszott szerepe, amelynek csökkentéséhez az állattenyésztésben bevezetett változtatások is hozzájárulhatnak.

A valóban jelentős csökkentés érdekében azonban szükség lehet az állati termékek iránti kereslet megváltoztatására. Az állati fehérje hagyományos formáinak vannak olyan alternatívái, amelyeket Európa is fontolóra vehet, így például a tengerekből, óceánokból származó élelmiszert, a laboratóriumban tenyésztett húst, illetve a rovarokat.

„Nagyobb erőfeszítésekre van szükség, hogy megértsük a talaj szerepét a szén-dioxid megkötésében, a biodiverzitásban, illetve a biogazdálkodás vonatkozásában” – fogalmaztak a kutatók, akik szerint Európa nem késlekedhet a genomszerkesztésben, a precíziós mezőgazdaságban, valamint a nagy adatállományok használatában rejlő lehetőségek kihasználásában.

Az EASAC állásfoglalásáról bővebb írás olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján

Tovább a forrásra: mta.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
„Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban 10 éves a Bélaműhely 100 éve érintetlenül – A svájci vadon 12 millió hollandot veszélyeztet a tengerszint-emelkedés 21. századi számvetés: a víz az úr