2018. július 21., Dániel, Daniella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Az utolsó órában vagyunk

A globális változások miatt az űrkutatás megkerülhetetlenné vált. Emberek milliárdjai fognak meghalni. A bioszféra összeroppan, és a tápláléklánc összeomlik. Komoly vízhiány és nagy éhínség lehet hatalmas területeken, újfajta vírusok, baktériumok jelennek meg, új területen ütik fel fejüket járványok. Ez vár a bolygónkra, ha a környezetpusztítást nem sikerül visszaszorítani – mondta a Vasárnap Reggel című lapnak Ferencz Orsolya, az ELTE TTK geofizikai és űrtudományi tanszéke űrkutató csoportjának tudományos főmunkatársa.

– Az Egyesült Államok ismét embert küldene a Holdra, a Mars meghódítása folyamatosan napirenden szerepel, a Szaturnuszhoz készül a NASA, újabb és újabb „Föld-szerű” bolygók felfedezéséről kapunk hírt, mintha az elmúlt pár évben újabb űrverseny vette volna kezdetét. Mi ennek az oka?

– Valójában ezek a küldetések mind az emberiség egészét szolgálják, hiszen a Naprendszer működésének megértése szempontjából ezek mind nagyon fontos lépések. A jelenlegi globális változások és kihívások miatt ma már az űrkutatás véglegesen megkerülhetetlen tényezővé vált. Ezek a programok persze jelentenek egyfajta presztízst és versenyszerűek is, de sokkal hangsúlyosabb bennük a nemzetközi együttműködés. Magyar részvétel is van ezekben a programokban, említhetjük a Rosetta missziót vagy a Cassini programot, vagy akár a jelenleg is a Mars körül keringő és üzemelő ExoMars egységet, ezekben mind meghatározó szerep jutott, illetve jut a magyar eszközöknek. Az űrszolgáltatások piacán is jelen vagyunk, számos telekommunikációs, űrhírközlési eszközt magyarok fejlesztenek, gyártanak és szállítanak a nemzetközi piacra.

– Azt gondolhatnánk, hogy az űrkutatás csak a nagy és gazdag országok terepe. Magyarországot miért és milyen szempontból jegyzik ezen a területen?

– Az űrtechnológia és űripar egy rendkívül innovatív, nagyon magas tudást és hozzáadott értéket igénylő szektor. Ennélfogva ezen a területen nem az az egyetlen szempont, hogy egy ország mekkora, vagy hogy milyen gazdasági erőt képvisel. Az emberi potenciálnak nagyon komoly szerepe van. Az innováció ugyanis tudáson, ötletességen, akár egyetlen emberen is múlhat. A magyar űrkutatás és űripar évtizedek óta töretlenül, sőt egyre növekvő mértékben tud jelen lenni a világ űrtevékenységében, és a kezdetektől komolyan el is ismerik, számos forradalmian új módszernek köszönhetően, amit elsőként alkalmaztak magyar tudósok.

– A NASA éppen a fénysebesség negyedével suhanó szondákat fejleszt, és azt ígérte, hogy ember jut a Marsra 2030-ra. Van annak realitása, hogy az ember egyszer valóban meghódít és élhetővé tesz egy bolygót?

– Lakhatóvá, az élet hordozására alkalmassá tenni egy bolygót nagyon nagy feladat, de még az is elképzelhető, hogy ennek van realitása. A Földön kialakult gondok megoldása azonban most sokkal hangsúlyosabb ezeknél a programoknál. Olyannyira, hogy nem is olyan lassan ott tartunk, nem egy másik bolygót, hanem előbb a Földet kéne újra terraformálnunk és hosszú távon stabilan lakható állapotban megőriznünk. A Föld ugyanis épp most, a szemünk előtt kezdi elveszíteni azt az állapotot, amit mi megszoktunk.

– Sokat hallunk erről, de könnyen legyintünk, mert azt is halljuk, hogy „majd a jövő század közepére”… A másik logika, ami felmerül, arra alapoz, amilyen léptékben fejlődik a technológia körülöttünk. Az átlagember azt mondja: úgyis kitalálnak majd valamit, és nem lesz baj.

– Kétségtelen, hogy a filmipar és a média csak segítette ennek a hamis képzetnek az erősödését. Sajnos az a rossz hírem van, hogy a jövő zord, és ha minden így marad, nincs menekvés. Nincs egy titkos gomb, amit majd az utolsó pillanatban Bruce Willis megnyom, és az a lehetőség sem valós, hogy Tom Cruise megold egy egyenletet és elkerüljük a végzetet. Ha filmes példával kéne illusztrálni, inkább a Titanichoz hasonlítanám azt, ami most történik. Azt is nagyon nehezen akarták tudomásul venni az utasok, hogy az elpusztíthatatlannak hitt hajó elsüllyedhet, és mégis megtörtént a tragédia. Az a remény hiú, hogy ezt a jelenlegi globális krízist radikális és gyors változtatások nélkül túl lehet élni. A jelenleg zajló változások mértéke, dinamizmusa és oka nagyon szokatlan és gyors. Tízszeres, százszoros, sőt van olyan paraméter, ami ezerszeres gyorsasággal változik a bolygónkon a földtörténeti korokban eddig tapasztalthoz képest. Ez pedig azt jelzi számunkra, hogy az egész rendszer vált instabillá. A tapasztalható szélsőségek egy gerjedő, nagy rendszer kilengéseit mutatják.

– Sok összeesküvés-elmélet és sci-fibe illő vízió ismert, de mi a legijesztőbb forgatókönyv erre a helyzetre, amit még egy kutató is hitelesnek értékel?

– Ha nem történik meg időben a technológiai váltás és a szükséges globális problémakezelés, átbillenünk egy küszöbérték fölé a klímaváltozásban, az pedig száz éven belül nagyon nagy létszámú népességcsökkenéssel jár majd. Emberek milliárdjai fognak meghalni. A bioszféra összeroppan, és a tápláléklánc összeomlik. Komoly vízhiány és nagy éhínség lehet hatalmas területeken, újfajta vírusok, baktériumok jelennek meg, új területen ütik fel járványok a fejüket, és ebből olyan feszültségek és konfliktusok jöhetnek létre, amik akár globális méretű háborúhoz vezethetnek majd.

– A most tapasztalható migrációban már szerepe van az éghajlat változásának?

– Ez nem olyan egyszerű, hiszen való igaz, hogy abban az övezetben, ahonnan a legtöbb ember útnak indul, többéves, rendkívül erős aszály volt, és ez felerősítette a destabilizációt. Elégedetlen, éhes embereket könnyebb befolyásolni. De volt már itt korábban is éhínség a szárazság miatt, mégsem indult el a tömeg. Azt a migrációt, amivel ma szembesülünk, tervszerűen és tudatosan mozgatja a politika. Ez egy mesterségesen gerjesztett transzport, aminek a legvalószínűbb célja Európa átalakítása, az általunk ismert európai kulturális és társadalmi viszonyok lerombolása, helyettesítése valami egészen mással. Azonban amikor az éghajlatváltozás miatt indulnak el az emberek, az nem milliós, hanem annál is nagyobb tömeg lesz. Számos olyan terület van, ahol ma nagy népsűrűségben élnek emberek, és néhány évtized múlva már nem lesz élhető. Ha pedig valaki az életéért küzd, nem lehet majd megállítani, hiszen semmi veszítenivalója nem marad.

– Van tudományosan megalapozott és elfogadható, optimista forgatókönyv is?

– James Lovelock és tanítványai közel ötven éve dolgozták ki a Gaia- vagy Földanya-elméletet, amit magam is jó modellnek tartok. Szerintük a bolygónkon az emberi szervezethez nagyon hasonló, önszabályozó mechanizmus működik. Vagyis egy egységes önellenőrző rendszernek, nem pedig összefüggéstelen funkciók halmazának tekinti a Földet, amit így a legnagyobb ismert élőlényként is felfoghatunk. Éppen ebből kiindulva minden ide tartozó terület tudósainak – biológusok, geokémikusok, geofizikusok, mérnökök, klímakutatók, társadalomtudósok stb. – összefogásával egy olyan bolygómérnökség létrehozását sürgetik, amely grémiumban a szakértők kizárólag a bioszféra és az emberiség jövője érdekében, tervezetten hoznak meg megkérdőjelezhetetlen és globális döntéseket. Bolygómérnöki központokat kellene tehát létrehozni erre, és ezen a területen is képes lehet akár vezető szerepet is játszani hazánk. Áder János köztársasági elnök úr nagyon jó időben és hangsúllyal vállalta fel és tette a kommunikációja központi elemévé a klímaváltozás témáját. Ez komoly súlyt ad Magyarországnak, ahogyan azok a nemzetközi kapcsolatrendszerrel bíró magyar kutatók is, akik elismertek a világban ezen a téren. Ha a magyar politika döntéshozói ebben elkötelezik magukat, jó eséllyel fontos szerepet játszhatnánk, hiszen ez elkerülhetetlen, és csak a gyorsaságától és felkészültségétől függ, ki milyen pozíciót foglal majd el ezen a pályán. Mi most jókor és jó helyen vagyunk ezen a tudományterületen, és komoly versenyelőnyt jelenthetne, ha az elsők között tennénk komoly lépéseket.

– Ahhoz képest, ahogyan például Trump amerikai elnök kezeli ezt a helyzetet, nehéz azt elképzelni, hogy egy ilyen terv megvalósulhat.

– Ehhez valóban komoly morális és tudatfejlődésre, akár döntési jogkörök ideiglenes átruházására lenne szükség globálisan, amik kétségtelenül idegenül hatnak a ma ismert politikai logika alapján. Sőt, adott esetben az általunk az utóbbi évszázadokban megszokott demokratikus döntéshozatali láncot is átalakítanák. Megértem, hogy ez durván hangzik, de minél gyorsabban nagy szükség lenne egy ilyen, politikai konszenzussal létrehozott, tudósokból álló szervezetre. Azt ugyanis tisztán látjuk, hogy globálisan létrejött problémákat nem lehet lokálisan megoldani. Hinnünk kell a tudásunknak és annak a technológiának, amivel modellezni tudjuk a lehetőségeinket, mert amire a nagy tömegek ezt a válságot a mindennapokban is látni fogják, már visszafordíthatatlanul nagy lesz a baj. Nem az apokalipszist vizionáljuk. Az utolsó órában vagyunk, de ez ma még elkerülhető. A Földünk legalább 3,5 milliárd éve vigyázza, védelmezi az életet, de ebben nekünk is szerepünk van, és élnünk kell azokkal az esélyekkel, amik még megmaradtak.

Ferencz Orsolya 1970-ben született Budapesten.1988–93 BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, híradástechnika szak. 1993–96 BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, doktori képzés. 2000 BME, PhD-fokozat. 1996 tudományos munkatárs, majd tudományos főmunkatárs, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet geofizikai és űrtudományi tanszék. Négy gyermeke van. Hobbija a sütés-főzés, színház, kirándulás, olvasás.

Neked ajánljuk
„Most az életemet féltem. A saját életemet” – Levél egy Ausztráliában élő magyar sráctól Budapest után a megyei jogú városok is csatlakozni kívánnak az Under2 klímavédelmi együttműködéshez A globális felmelegedés tovább fokozhatja az óceánok savasodását Herczku Ágnes Volt egyszer egy bolygó – 4. rész: Genesis
Tovább a forrásra: Vasárnap Reggel
Vissza
Hírfolyam