2018. augusztus 16., Ábrahám
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Január van, itt sülünk meg, ki lopta el a telünket?

2016 volt a legforróbb, 2017 pedig a második legmelegebb év 1880 óta, mióta a időjárási adatokat számon tartják – állapították meg a NASA tudósai éves globális hőmérsékleti elemzésükben. Az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) ugyanakkor csak a harmadik helyre sorolja a múlt évet, mindjárt 2016 és 2015 után.

A 2017-es ráadásul nem is volt „El Niño-év”, ez különösen jelentőssé teszi, hogy ilyen melegre sikeredett. Az El Niño olyan periodikusan jelentkező éghajlati jelenségegyüttes, amely a Csendes-óceán trópusi térségeiben a vízfelszín hőmérsékletében és a légnyomásban fellépő anomáliákhoz köthető. Nemcsak az érintett terület, hanem távolabbi tájak időjárására is hatással van. El Niñónak nevezik a meleg, La Niñának a hideg periódusokat. A ciklus 2-7 évente ismétlődik, időtartama átlagosan 9 hónaptól 2 évig terjedhet.

2016-ban az abszolút rekordot jelentő 12 fokos átlaghőmérséklet például az El Niño számlájára volt írható. Tavaly azonban nem volt ilyen felmelegedést segítő tényező, a trend független a csendes-óceáni változékonyságtól és annak következményeitől – mondta Gavin Schmidt, az elemzést jegyző NASA-részleg, a Goddard Űrkutatási Intézet igazgatója.

2017-ben különösen a március volt meleg, a tavasz első hónapjában 1,03 Celsius-fokkal haladta meg a földi átlaghőmérséklet a 20. századi átlagot. El Niño-mentes évben eddig nem fordult elő, hogy a havi átlaghőmérséklet növekedése meghaladta volna az 1 Celsius-fokot.

2018 nem az El Niño, hanem a La Niña éve lesz, ami épp az előbbivel ellentétesen hat, és általában csökkenti az éves átlaghőmérsékletet. A NASA előrejelzése szerint azonban ez az év is a legmelegebb öt közé tartozik majd.

Schmidt szerint ebben semmi meglepő nincs, a Föld pontosan olyan mértékben melegedik, ahogy egy évtizeddel ezelőtt jósolták.

A NASA látványos videón is szemléltette, hogyan változott a hőmérséklet a Földön 1880 óta az 1951 és 1980 közötti átlaghoz képest. A sárga, narancssárga és vörös színek mutatják azokat a területeket, ahol az átlagnál melegebb volt. Látható, hogy Európa az utóbbi években kezd egyre inkább narancssárga színt ölteni. (A hőmérséklet-változást Fahrenheitben tüntették fel.)

(...) A nálunk december végén, január elején jelentkező enyhülés és az Észak-Amerikára ugyanakkor lecsapó hideg ugyanannak a jelenségnek a kétféle hatása volt. A sarkok felett elhelyezkedő hideg és a trópusok felett található meleg légtömegek határvonalán mérsékelt övi ciklonok jönnek létre. A ciklonokban a két, nagyon eltérő tulajdonságú légtömeg összekeveredik úgy, hogy a ciklon középpontjától keletre lévő területeken a meleg levegő észak felé, a nyugatra eső vidékeken pedig a hideg levegő déli irányba nyomul előre. Ez történt most is:

az észak-atlanti térségben kialakuló ciklonok keleti oldalán szinte folyamatosan érkezett hozzánk az igen enyhe levegő, a ciklon nyugati, hátoldalán pedig az USA-ba a dermesztő hideg

– mondta dr. Bonta Imre, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzési osztályának vezetője.

Grafika: Országos Meteorológiai Szolgálat

Európában akkor enyhébb a tél, ha a fenti ábrán láthatóhoz hasonló, izlandi középponttal vagy Izland környékén örvénylő ciklonok nagyon aktívak, mert ebben a helyzetben a szokásosnál is erőteljesebb a Golf-áramlás hatása. Ha ez a folyamat megszakad, az átlagosnál hidegebb lesz a tél Európában, ahogy éreztük ezt tavaly januárban is: az előző tél az egyik leghidegebb volt az elmúlt 100 évben – mondta a meteorológus.

(...) Miközben a mostani tél enyheségét bajos lenne a globális felmelegedéssel magyarázni, egy 2006-os tanulmány szerint a Kárpát-medence időjárását is meghatározza majd a klímaváltozás az elkövetkező évtizedekben. Az akkori környezetvédelmi minisztérium és az MTA megbízásából készült kutatás szerint tíz jelenség válhat gyakoribbá és súlyosabbá Magyarországon. Ezek

– az árvizek,
– a belvizek,
– az özönvízszerű esőzések,
– a súlyos aszályok,
– a hőhullámok,
– a túl korai fagyok,
– a túl késői fagyok,
– a jégesők,
– a szélviharok,
– és az új kártevők benyomulása.

A kutatók addigi méréseik alapján erős növekedő tendenciát állapítottak meg a meleg éjszakák számát, a meleg napok számát, a nyári napok számát, a hőségnapok számát és a hőhullámok hosszát illetően.

A teljes cikk a lenti linken olvasható el.

Neked ajánljuk
A NASA új vezetője már elismeri a klímaváltozást Így lélegzik a Föld – 20 év műholdas felvételei a NASA-tól A Hold sötét oldala több száz évre elegendő energiát rejthet Állatkerti szülinap Pécsen! Íme az ablak, amely megduplázza az energiahatékonyságot, és még a hőtől is véd
Tovább a forrásra: qubit.hu
Vissza
Hírfolyam