2018. szeptember 20., Friderika
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Váratlan helyről érkezik egy jelentős éghajlati fenyegetés

A felmelegedés és a tápanyag-túlterhelés kombinációja bugyborékoló metángyárakká változtatja a sekély tavakat. Ezzel viszont ördögi kör indul be, mert a metán a szén-dioxidnál 25-ször erősebb üvegházhatásával tovább hajszolja a klímaváltozást.

A világ mezőgazdasági termelésbe vont tájain hatalmas területeket foglalnak el a sekély tavak, amelyek a legújabb modellek szerint súlyosbítják a klímaváltozást azzal, hogy felmelegedve lényegesen nagyobb mennyiségű metánt bocsátanak ki.

A főleg felszálló buborékok formájában felszabaduló metán – a szén-dioxidnál 25-ször nagyobb felmelegítő hatása révén – ördögi körbe hajszolja a klímaváltozást, hiszen még jobban felmelegíti a tavakat, amelyek ettől még több metánt bocsátanak ki, és így tovább.

A metán rosszabb, mint a szén-dioxid
Bár az emberi tevékenységből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a metán csak kb. 10 százalékát teszi ki, és a légköri életideje is rövidebb a szén-dioxidénál, hatékonyabban fogja el a földfelszínről az űrbe tartó hősugárzást, ezért az éghajlatra gyakorolt melegítő hatása is jelentősebb.

A globális metánkibocsátás több mint 60 százaléka közvetlenül az ember tevékenységéhez kapcsolható;

főbb összetevői a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése során elszökő, a kérődző tenyészállatok beleiből és tárolt trágyájából felszabaduló, valamint a hulladéklerakókban és szennyvíztárolókban zajló bomlásból származó metán. A légkörbe jutó metán fennmaradó szűk 40 százaléka természetes forrásokból, főként a sekély állóvizekben zajló oxigénmentes anyagcsere-folyamatokból ered, ám – amint erre a Nature Climate Change című folyóiratban Thomas A. Davidson és munkatársai figyelmeztetnek – a sekély tavak metántermelését is jelentősen alakítja az emberi befolyás.

A felmelegedés és a víz alatti növények kipusztulása együttesen szabályos metángyárrá alakítja a sekély tavakat – fejti ki az Aarhus Egyetem (Dánia) tókutató munkacsoportját irányító Davidson, rámutatva arra, hogy a tavak buborékos metánkibocsátásának egyik fő rizikófaktora a hínárvegetáció hiánya.

A sekély tavak is rontják a helyzetet
Egyre szélesebb körben ismerik fel, hogy a sekély tavak mennyire meghatározó szerepet játszanak a globális üvegházhatásúgáz-körforgásban.

Tekintettel a sekély tavak nagy számára, e képződmények jelentősen hozzájárulnak a légköri metán koncentrációjának megfigyelt növekedéséhez.

A metán több különböző módon szabadulhat fel a tavakból: kikerülhet a vízben oldott gáz diffúziója útján, vagy egyszerre nagyobb adagokban, az üledékből felszálló buborékok formájában.

Mivel a buborékképződés nem folyamatosan, hanem epizodikusan történik, a megfigyelése és mérése nem egyszerű feladat, így mindeddig nem volt világos képünk arról, vajon mennyi metán hagyja el a tavakat e mechanizmus révén, s hogy e mennyiség hogyan változik a klímaváltozás és a mezőgazdasági tevékenység okozta tápanyag-túlterhelés hatására. A dán csoport a klímaváltozás-kutatás történetének eddigi leghosszabb terepi kísérletsorozatában arra keresett választ, hogy a felmelegedés és a tápanyag-túlterhelés – szakszóval eutrofizáció – együttesen vajon miként befolyásolja majd a jövőben a metánbuborékok képződését.

A teljes cikk a lenti linken olvasható el.

Neked ajánljuk
Ejtették New York keresetét az olajóriásokkal szemben Milyen lenne a Föld ember nélkül? Megvan a módszer, amellyel a búza hatszor is teremhet évente Trump „környezetvédelmi” minisztériuma egy döntéssel évi 180 ezer tonna metánt szabadított a légkörre A Brenetsi-tó vízszintje naponta 16 centiméterrel csökken
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam