2018. augusztus 21., Hajna, Sámuel
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Válts vegánra, mentsd meg a bolygót!

„Míg széles érdeklődés övezi a politikai változások környezetünkre gyakorolt hatását, hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a klímaváltozás jelentős tényezőjét: az élelmiszer-ellátó rendszert és a táplálkozással kapcsolatos, mindennapi döntéseinket. Talán túlzásnak hangzik, hogy a marhahúsos szendvicsünk hozzájárul a környezet, az élővilág rombolásához. Pedig az egyre sokasodó bizonyítékok figyelmet és cselekvést igényelnének az egész népesség részéről.” Többek között ez áll a Columbia Orvosi Egyetem adjunktusa, dr. George C. Wang felhívásában, amelyet a CNN közölt le.

A tavaly áprilisban a CNN honlapján megjelent cikk szerint mindegyikünk képes lenne tenni valamit az ügy érdekében, ha az ételválasztásainkat éppen olyan komolyan vennénk, mint a klímaváltozást. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet értékelése szerint a haszonállat-iparág üvegházhatású gázkibocsátásának mértéke meghaladja a közlekedési szektorét. A fehérjeforrások grammra vetített összehasonlításában

az élelmezés céljából tenyésztett szarvasmarhák és bárányok által kibocsátott gázok 250-szer nagyobb mértékűek, mint a hüvelyesek termesztésekor keletkezett káros anyagok. Ugyanez a hatás negyvenszeres, ha sertésekről és pulykákról van szó.

A hatalmas mennyiségű metán és dinitrogén-oxid, melyek 20-szor és 250-szer erőteljesebbek a karbon-dioxid üvegházhatású gáznál, az állattenyésztés során keletkeznek. Az üvegházhatású gázok kibocsátása sokkal inkább megállíthatatlan problémának tűnhet, mint megoldhatónak. Milyen szerepünk lehet az egyes emberek döntéseinek befolyásolásában a környezetvédelmet tekintve? És hogyan álljunk hozzá ehhez a kérdéshez, miközben a politikai és gazdasági befolyásoló erők aláássák az aggasztó klímaváltozás megállításáért folytatott törekvéseket?

A válasz abban a döntésben rejlik, melyet nap mint nap meghozunk – az étellel kapcsolatban, melyet elfogyasztunk.

A Nature tudományos szakfolyóiratban megjelent vizsgálat szerint az üvegházhatású gázkibocsátás 2050-re előrejelzett 80%-os növekedése elkerülhető lenne, ha

a táplálkozást a mediterrán étrend, a húst kizáró és olykor csak halat fogyasztók és a vegetáriánusok étrendjének ötvözete alkotná.

Ezen belül minél kevesebb állati eredetű étel kerülne terítékre, annál többet tehetnénk a bolygónkért és a jövőnkért. A mediterrán étrend, melyben némi állati eredetű étel is szerepel, önmagában még magával vonzza a károsanyag-kibocsátás növekedését. Ha a vegetáriánusság mellett kevés hal fogyasztása szerepel, ez már kissé javítaná a helyzetet. Mindamellett, a vegetáriánus étrend (a vegán itt még nem szerepel az összehasonlításban) a probléma érdemi csökkenését jelentené. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági termőterületre is kedvező hatást gyakorolna.

Ezt a lépést követné a vegán étrend, mely a tejtermék- és tojásfogyasztástól is tartózkodik.

Így még jobban visszaszorulna az üvegházhatású gázkibocsátás, melyet egy újabb tanulmány is alátámaszt. A növényi alapú étrend választása egyike a leghatékonyabb döntéseknek, melyet egyénileg megtehetünk, hogy csökkentsük a környezetünk károsodását és a Föld természeti erőforrásainak pusztulását.

Miközben teljes mértékben tudatában vagyunk, hogy az üvegházhatású gázok hatása hőmérséklet-emelkedéssel és a tengerszint emelkedésével jár, van még egy tényező, amit a húsfogyasztás művel a Földünkkel: míg 800 millió ember szenved krónikus alultápláltságtól és kiszámíthatatlan élelemellátástól, a megtermelt gabona 35%-a a haszonállatok táplálására szolgál!

Az Amazonas őserdői 80%-ának kiirtása az állattenyésztés miatt történik. Ráadásul a haszonállatok tenyésztése jelentős szerepet játszik az élővilág sokféleségének krízisében. Erre a jégkorszak óta nem volt példa – most erre is sor került.

Mindezt figyelembe véve, mi tart vissza még mindig a növényi étrendtől? Felül kell bírálni eddigi szokásainkat és ízlésünket, a főzés új módjait elsajátítani, megtervezni étrendünket az utazásaink során, és újragondolni az étkezés szociális vonatkozásait. Ám ha mindezt a Föld éghajlata és erőforrásai sorsának szemüvegén keresztül nézzük, nem tűnnek ezek a nehézségek egészen apróságnak?

Ha a növényi étrend mellett tesszük le a voksunkat, a környezeti fenntarthatóságra szavazunk. Ritkaság, hogy egyetlen döntésünk ilyen széles körű és meghatározó hatást gyakorol a klímaváltozásra.

Erkölcsi kötelességünk a növényi étrend választása és támogatása, a bolygónk egészsége és az utánunk következő generációk jólléte és fennmaradása érdekében.

A CNN cikkét fordította: Galgóczi Dóra

Neked ajánljuk
Ejtették New York keresetét az olajóriásokkal szemben Milyen lenne a Föld ember nélkül? Megvan a módszer, amellyel a búza hatszor is teremhet évente A jégkorszakoktól a globális felmelegedésig: amikor az éghajlat írja a történelmet Cipzáras cifraságok
Tovább a forrásra:
Vissza
Hírfolyam