2018. augusztus 14., Marcell
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Melegebb sarkkör, hidegebb kontinens?

Az egyre gyakoribb és hosszabb északi-sarkvidéki hőhullámok miatt a kutatók az eddiginél is pesszimistább klímaváltozási forgatókönyveket fogalmaznak meg – írta a The Guardian online kiadása. Az Északi-sarkvidék vészcsengőnek számít az éghajlatváltozásban, mert itt felerősödnek az ember okozta melegedés hatásai.

Az Arktisz sötét, naptalan telének hőhulláma – mely hózáporokat okozott Európában – lehet, hogy egyszeri különlegesség volt, ám a tudósok amiatt aggódnak, hogy a globális felmelegedés károsítja a sarki örvényt, a kiterjedt viharrendszert, amely valamikor izolálta a fagyos északot.

Az Északi-sarkot márciusig nem éri napsütés, azonban februárban a meleg légáramlat a hónap sok évtizedes átlagánál akár 35 Celsius-fokkal is magasabbra hevítette a levegőt Szibériában. Grönlandon idén eddig 61 óra telt el fagypont fölött, ami már most a háromszorosa a 2017-ben összesen mért fagymentes óráknak.

Az Alfred Wegener sarkividéki és tengeri kutatóintézet által 2011. október 6-án közreadott, dátummegjelölés nélküli légi felvételen a Polarstern nevű kutatóhajó halad a Sarki-tengeren. A kutatók megállapítása szerint az Északi-sark közelében a korábbi vastag, többéves jégtakaró helyett legtöbb helyen vékony, egyéves darabok találhatók Fotó: MTI/EPA/Alfred Wegener Intézet/Stefan Hendriks

„Ez még az anomáliák között is anomáliának számít, annyira meghaladja az átlagot, hogy aggódhatunk, további meglepetések jönnek, ha az ember továbbra is piszkálja a dühös fenevadat, a Föld klímáját. Az Északi-sarkvidék mindig vészcsengőnek számított az éghajlatváltozásban, mert itt felerősödnek az ember okozta melegedés hatásai”

jelentette ki Michael Mann, a Pennsylvaniai Állami Egyetem földtudományi központjának igazgatója a The Guardian cikkében.

Noha sokan a régi kemény telek visszatérését látják a jelenlegi zord európai időjárásban, a tudósok szerint ez nem azt jelenti, hogy visszaállnak a normális viszonyok, hanem azt, hogy

Európában történik az, aminek a sarkvidéken kellene végbemennie.

A világ legészakibb meteorológiai állomásán, a Grönland északi csúcsán lévő Kap Morris Jesupon mostanában időnként melegebbet mértek, mint Londonban vagy Zürichben, az állomástól több ezer kilométerre délre. 

Bár a vasárnapi 6,1 fokos csúcs nem számít rekordnak, a korábbi két kiemelkedő érték, amelyet 2011-ben és 2017-ben mértek, csak pár órán át tartott, mielőtt a megszokott átlaghoz visszatért volna az idő. Múlt héten azonban már a tizedik napja volt, hogy az állomáson legalább a nap egy részében fagypont fölötti hőmérsékletet észleltek.

Az Alfred Wegener sarkvidéki és tengeri kutatóintézet kutatói a jégpáncél vastagságát mérik a Sarki-tenger jegén Fotó: MTI/EPA/Alfred Wegener Intézet/Stefan Hendriks

„A kiugró hőmérsékleti értékek normális időjárási jelenségnek számítanak, az utóbbi azonban nagyon sokáig tartott és nagyon meleg volt”

– mondta Ruth Mottram, a dán meteorológiai intézet szakembere. Az elmúlt 50 évben nem tapasztalt jelenség okait most vizsgálják, elsősorban azt, hogy a meggyengült sarki örvény lehet-e a háttérben.

Az örvény az Északi-sarkvidék és tőle délre eső szárazföldek közötti hőmérsékleti különbségtől függ, ami egyre kisebb, mert a sarkvidék gyorsabban melegszik, mint a Föld bármely más területe. Míg az átlagos melegedés 1 fokos, az Északi-sarkvidéken majdnem 3 fokos, ami a jégtömegek olvadásával jár.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) adatai szerint

az északi jég most évtizedenként 13,2 százalékkal csökken, ami egyre nagyobb nyílt vízfelületet és magasabb hőmérsékletet eredményez.

A sarki örvény gyengülése miatt egyes tudósok elmélete szerint a „melegebb sarkkör, hidegebb kontinensek” időszaka következik, amit ugyan sokan vitatnak, jelenleg mégis ez tapasztalható Európában.

  • A szélsőségessé váló időjárási jelenségekre az idei február utolsó napja is jó például szolgált. Magyarországon csaknem 15 Celsius-fokkal melegebb volt, mint Grönlandon. Erről itt olvashatsz.  
Neked ajánljuk
Ejtették New York keresetét az olajóriásokkal szemben Milyen lenne a Föld ember nélkül? Megvan a módszer, amellyel a búza hatszor is teremhet évente Idén még zöldebb a Sziget Olcsóbbak lesznek az újrahasznosított PET-palackok Franciaországban
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam