2018. augusztus 14., Marcell
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

1600 évig nem volt ilyen gyenge a Golf-áramlat

Az európai klímát meghatározó tengeráramlat utoljára több mint másfél évezreddel ezelőtt volt ilyen gyenge, és ha összeomlana, az nagyon kellemetlenül érintené Nyugat-Európát, ahol télen extrém hidegek köszöntenének be. A legutóbbi jégkorszak során 1-3 év elég volt a hőmérséklet drámai, 5-10 Celsius-fokos lehűlésére.

Mindeközben az Atlanti-óceán túlfelén is akadnának gondok, többek közt a megnövekedett tengerszinttel. A trópusokon pedig az esők esnének máshogyan.

Egy új tanulmány szerint az áramlat 15 százalékkal gyengébb, mint amilyen időszámítás szerint 400 körül volt, és ez hatalmas eltérés. A globális felmelegedésnek nagy szerepe van ebben.

Az atlanti áramlási rendszer – melynek része a Golf-áramlat – délről visz meleg vizet az Északi-sark felé, ahol normális esetben a víz lehűl, lesüllyed, és visszacsorog dél felé. A globális felmelegedés ezt borítja föl, megakadályozva a víz lehűlését, miközben extra vizet juttat a rendszerbe a jég elolvasztásával.

A Golf-áramlat 2001-ben Fotó: eoimages.gsfc.nasa.gov

Közel másfél évtizede ismert az atlanti áramlások lassulása, de a 2004 óta mért adatokat most az elmúlt másfél évezredre vonatkozó információkkal is kiegészítette a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány.

A klímamodellek nem jósolják az atlanti áramlatok leállását, de a tanulmány szerzői felteszik a kérdést, hogy vajon mennyire vagyunk biztosak abban, hogy ez valóban nem fog bekövetkezni. Ez egyike azon eseményeknek, amelynek viszonylag kicsi a valószínűsége, de óriási a következménye – írja a Guardian.

Fotó: The Guardian a Nature nyomán

Dr. David Thornalley, a University College London kutatója a munkatársaival többek közt az óceánok fenekének mintáit elemezte – a különböző rétegek eltérő szemcseméreteiből következtettek arra, hogy az adott időszakban milyen gyors volt az áramlás. Egy másik, szintén a Nature által közölt kutatómunka az elmúlt 120 évre fókuszált, és a hőmérsékleti adatokat vetette össze.

Az első tanulmány megállapította, hogy jelentős áramlati lassulás volt az 1850-es kis jégkorszak vége után, a klíma természetes változásából kifolyólag, majd ez a lassulás folytatódott a globális felmelegedés miatt.

A második tanulmány pedig arra a következtetésre jutott, hogy a lassulás legnagyobb része később következett be, és egyértelműen a fosszilis üzemanyagok égetésével hozható összefüggésbe.

Neked ajánljuk
Magyar tanácsadó segíti az USA korábbi alelnökének klímaharcát Óriási mennyiségű higany szabadulhat a világra A globális változások kikényszerítik a precíziós gazdálkodást Idén még zöldebb a Sziget Olcsóbbak lesznek az újrahasznosított PET-palackok Franciaországban
Tovább a forrásra: index.hu
Vissza
Hírfolyam