2018. július 17., Elek, Endre
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Éhínséget hozhat a klímaváltozás

Olyan sokáig halogattunk a hatékony emissziócsökkentést, hogy az élelmiszer-ellátás biztonsága így is, úgy is sérülni fog. A kérdés az, mennyire lesz súlyos az élelmiszerválság.

A globális klímapolitika az 1,5 Celsius-fokos és a 2 Celsius-fokos felmelegedés lehetőségeire vonatkozik, illetve arra, hogyan lehet csökkenteni az emissziót, hogy azzal e szinten fékezzük meg a globális felmelegedést.

A búzát, a rizst, az alapvető élelmiszereket számos ország más régiókból importálja. A politikusoknak tehát tudniuk kell, hogy mire készüljenek fel egy 1,5 vagy 2 Celsius-fokkal melegebb klímában, milyen hőmérsékleti és természeti viszonyokhoz adaptálják a gazdaságot

– írták angol tudósok a Philosophical Transactions of the Royal Society nevű tudományos szaklapban.

Brit tudósok azt vizsgálták meg, hogy e célok hogyan hatnak az élelmiszer-ellátásra. Mint ismeretes, már a 2008-as gazdasági válság idején is zavargások voltak többtucatnyi országban, mert a nyugati országok a recesszió miatt csökkentették támogatásaikat a harmadik világnak célzott élelmiszersegély-szállítmányok finanszírozására. (Pedig már most is minden éhező jóllakhatna!) Ha a sivatagosodás és a szélsőséges időjárási események is egyre ritkábban játszanak be a mezőgazdaság globális helyzetébe, mire számíthatunk? Mi lesz a különbség, ha 1,5 vagy 2 Celsius-foknál állítjuk meg a klímaváltozást? (Persze sokan úgy vélik, már ez is irreális cél, sokkal nagyobb lesz a felmelegedés már ebben az évszázadban, néhány évtizeden belül.)

Egy lábbal hajtott szivattyúval öntözi földjeit egy földműves a kenyai Mwingi régióban 2011. augusztus 2-án a Nemzetközi Vöröskereszt által 2011. augusztus 3-án közreadott képen. Szomália két déli régióját már hivatalosan is éhínséggel sújtott térséggé nyilvánította az ENSZ, és augusztus 2-án arra figyelmeztetett, hogy az Afrika szarván pusztító, egyre súlyosabb szárazság miatt a korábbinál több helyen alakulhat ki éhínség, és a világszervezet által korábban becsült 11 millió embernél is több szorulhat segítségre Fotó: MTI/EPA/Nemzetközi Vöröskereszt/Ken Oloo

A következő tendenciákra lehet számítani egy melegebb földi klímában:

  • A globális felmelegedés emelni fogja a csapadékmennyiséget, mert a párásabb levegőben több a nedvesség,
  • emiatt gyorsabbak és intenzívebbek lesznek a zivatarok. Ettől persze nő majd az árvízveszély, az pedig kedvezőtlenül érinti az élelmiszernövények termesztését, elmoshatja a termést,
  • ezzel egyidejűleg a szárazabb területeken hamarabb elpárolog a víz, hamarabb kiszárad a talaj.

Ez látszólag két ellentétes tendencia, legalábbis a növénytermesztés szempontjából mindenképpen az. Melyik fog győzni, melyik határozza meg leginkább a világunkat? Szárazabb vagy csapadékosabb lesz a Föld? A válasz attól függ, hogy hol él az ember. Nagyon úgy néz ki, hogy

a csapadékos területek ezután még csapadékosabbak lesznek, a szárazak pedig még szárazabbak.

Persze ez csak egy általános igazság – valamennyi helyi variabilitás ezt is árnyalni fogja –, mégis nagy vonalakban érvényes.

Brit tudósok a következő szempontok szerint vizsgáltak 122 országot, hogy felállítsák az Éhség és Klíma Érzékenység Indexet, vagyis hogy egy országnak mekkora a kitettsége az élelmiszer-ellátását veszélyeztető időjárási folyamatoknak: éves maximumhőmérséklet; a szélsőséges időjárású napok százalékaránya az évben; egymás után következő száraz napok száma; maximum csapadékmennyiség öt nap alatt.

Magyarország nem került fel a 2-Celsius fokos felmelegedés szcenárióját ismertető országlistára, vélhetően mert hazánkban nincs szó túl vészes érintettségről.

Természetesen az élelmezésbiztonság sok tényezőtől sérülhet, idetartozik a szegénység, az öntözési és áruszállító rendszerekhez való elégtelen hozzáférés. Ázsia élelmezésbiztonságát sokkal erőteljesebben fogja sújtani a szélsőséges időjárás, mint más térségeket. A Gangesz folyó folyama várhatóan a jelenlegi duplájára nő. Az aszályok leginkább Afrikát és Dél-Amerikát sújtják majd. Az Amazonas folyó vízfolyama akár 25 százalékkal is visszaeshet.

A 2 Celsius-fokos felmelegedést elszenvedő világ azért rosszabb, mint a 1,5 Celsius-fokost, mert a szárazföldi térségek több mint 2 Celsius-fokkal melegednek fel.

Észak-Amerikában, Kínában, Észak-Ázsiában, Dél-Amerika északi részén és Európában a napközbeni hőmérséklet-emelkedések a globális átlag duplájára nőhetnek.

Egy földműves sétál az Északi-tó kiszáradt medrében Vuhan (Wuhan) közelében a Kína középső részén fekvő Hupej (Hubei) tartományban május 9-én. A hosszú szárazság miatt drasztikusan csökkent a vízszint Hupej és Csianghszi (Jiangxi) tartományok folyóiban és tavaiban Fotó: MTI/EPA/Feng Ce

A cikk befejező része a lenti linken olvasható.

Neked ajánljuk
„Klímatudatos Budapest”: pályázat általános iskolás gyermekek részére Az óceáni bolygó (angol nyelvű természetfilm) „Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban „Klímabajnokok” emelkednek ki a párizsi klímaegyezmény árnyékából? 11 000 éve nem volt ilyen nagy a felmelegedés
Tovább a forrásra: piacesprofit.hu
Vissza
Hírfolyam