2018. június 23., Zoltán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Mennyit ér a légtisztítás?

A légszennyezés napjainkban egyre több problémát okoz, legyen szó a környezeti károkról vagy az egészségkárosító hatásáról. Emiatt több országban különböző találmányokkal próbálják tisztítani a levegőt a megelőzés helyett. De Alastair Lewis, légkörkémikus a szmogtorony és egyéb légtisztító technológiák hátulütőire figyelmeztet.

Világszerte egyre több olyan találmány lát napvilágot, melytől az ember azt reméli, valahogyan megtisztíthatja a szennyezett nagyvárosi levegőt. Ilyen a holland tervező, Daan Roosegaarde szmogporszívója, a szmognyelő lámpa ötlete, valamint a kínai szmogtorony, melyet az észak-kínai Senhszi tartomány fővárosában, Hszianban helyeztek üzembe januárban (és amelyről nemrégiben kiderült, hogy az eredeti hírekkel ellentétben nem 100, hanem csak 60 méter magas).

Alastair Lewis, a Yorki Egyetem légkörkémiai professzora cikkében egy más típusú technológiát is említ, a légtisztító festéket, melyet legutóbb Londonban próbáltak ki. Az antiszmogfesték titán-dioxidot tartalmaz, amely reakcióba lép a levegőben található nitrogén-oxidokkal, és ebből aztán salétromsav keletkezik. A keletkezett savat azután a festékben található kalcium-karbonát semlegesíti. Eltekintve attól, hogy vajon ez tényleg biztonságos eljárás-e, hátulütője még, hogy csak a felülettel közvetlenül érintkező levegőt tisztítja meg. (A holland tudósok szmogevő útburkolatáról az Ecolounge cikkéből lehet többet megtudni.)

Bármely megoldás kapcsán felmerül azonban a legfontosabb kérdés: a pozitív várakozások mellett vajon van-e gyakorlati hasznuk is ezeknek a technológiáknak? 

Ahogyan a professzor felhívja rá a figyelmet, a szmogtisztítás kapcsán a legfőbb nehézség, mellyel szembe kell nézni, hogy a szennyeződés a levegőben elszórtan helyezkedik el. Bár az ember mindössze az atmoszféra első néhány méterében él, a levegő, amit belélegzünk, nagyobb teret fog át: a felszíntől egészen egy kilométeres magasságig ér, ebben a rétegben a szennyeződések gyorsan keverednek a légáramlatok hatására. Amennyiben tényleg szeretnénk csökkenteni a légszennyezést, úgy egy ekkora mennyiséggel kell számolnunk.

A szmogtorony a jelentések szerint naponta 10 millió köbméter levegőt képes megtisztítani. Azonban egy 10x10 kilométeres várossal számolva ez azt jelenti, hogy a levegőnek mindössze 0,01%-át szűri meg. És ennek is csak azon területek látják hasznát, melyeknél a szélirány kedvező. A tudósoknak lesz tehát még munkájuk, ha valóban hatékony eszközöket akarnak létrehozni. Ezért óvatossággal kell kezelnünk azokat a következtetéseket, melyek szerint egy lokális beavatkozással a városi légszennyezettség számottevő csökkenését érhetjük el.

Fotó: Pexels.com

Eredményesebb lenne olyan új technológiákkal előállni, melyek a szennyezéseket a forrásuknál ragadják meg, semmint utólag szűrni ki a szennyeződést a levegőből.

Ugyanakkor a legjobb megoldás maga a megelőzés, avagy a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása. 

Ehhez a (nagy)városokban drasztikusan kell csökkenteni a belső égésű motorokkal ellátott személygépkocsik számát, a dízelautókat ki kell tiltani, ugyanakkor erősíteni kell az e-autók piacát állami támogatásokkal és önkormányzati hatáskörbe tartozó könnyítésekkel, megfelelő banki hitelkonstrukciókkal; fásítási programok keretében növelni kell a zöldterületeket; a városok agglomerációjában élők helytelen fűtési módozatait ki kell váltani (ezt elsősorban szemléletformálással, mint amilyen a hazai „Fűts okosan”-kampány, és persze tűzifa-támogatási programokkal).

Tovább a forrásra: ecolounge.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
„Klímatudatos Budapest”: pályázat általános iskolás gyermekek részére Az óceáni bolygó (angol nyelvű természetfilm) (Mac)mentő? Az Apple forradalmasítaná az alumíniumgyártást „Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban „Gondolkodj zöldben!” – Kreatív ötletpályázat iskolai ökocsapatoknak