2018. augusztus 18., Ilona
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

2030-ig van még időnk cselekedni

Nagyjából 1978-ban kezdődött, hogy az emberiség többet kezdett felhasználni a természeti tőkéből annál, mint amennyit a természet pótolni tud. Hogyan fordítható vissza ez a folyamat? Többek között erről beszélt az Echo TV Tudakozó című műsorban Kőrösi Csaba, aki a Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője a Köztársasági Elnöki Hivatalban.

– Mi a környezetvédelmi világnap hivatalos üzenete ezen a napon? Aztán beszélünk majd a műanyagokról is.

– Az ENSZ hivatalos üzenete pontosan a műanyaghulladéknak a visszaszorítása. Ha Áder János elnök úrnak a filozófiájára kérdez rá, akkor nagyjából úgy tudnám összefoglalni, hogy a természetet, a társadalom működését és a gazdaság működését tekintsük egy egységnek. Ezek együtt tudják fenntartani a mi jövőnket. Ha ebből bármelyiket kivesszük, akkor a háromlábú szék fel fog dőlni.

– Ugye, ez a folyamat nem most kezdődött, és egyesek azt is mondják, hogy egy új korszakhoz érkezett az emberiség.

– Így van, ezt úgy hívják, hogy antropocén korszak, a földtörténetnek egy új korszaka. Körülbelül ötven-hatvan évvel ezelőtt kezdődött, amikor elkezdtünk többet felhasználni a természeti tőkéből, mint amit a természet pótolni tud. Ha évszám szerint be kellene lőni, körülbelül 1978 volt az az év. A természet folyamatosan adja nekünk a szolgáltatásait, tiszta vizet, levegőt, bioszférában, a biodiverzitásban növényeket, állatokat és mindazt, ami a mi életünk fenntartásához szükséges. Ha az egész emberiséget nézzük, akkor jelenleg 1,7 Földnek az erőforrásait használjuk időarányosan.

Kőrösi Csaba a Financial Times című londoni gazdasági napilap által szervezett nemzetközi vízügyi konferencián Londonban 2016. október 12-én
Fotó: MTI/Kovács Tamás

– Tehát nagyjából két év alatt kellene annyit fogyasztanunk, mint amennyit egy év alatt fogyasztunk el.

– Így van. Ha a naptár szerint nézzük, akkor az lenne az optimális, ha az egy évre kiszámítható, elfogyasztható természeti erőforrások december 31-én végződnének. Most augusztus 1-jén jár le a kör, de ez az időpont folyton jön előrébb. Egyszerűen fogalmazva tehát nem csupán szennyezzük a környezetünket, hanem elkezdtük pusztítani.

– Egyszerűen fogalmazva, gyakorlatilag kiszipolyozzuk a bolygót.

– Pontosan erről van szó. Azért hívják antropocén korszaknak, mert ahogy a nevében is benne van, mi, emberek vagyunk az első számú tényező, amely leginkább meg fogja határozni ennek a bolygónak a sorsát. Ez a korszak ötven-hatvan évvel ezelőtt kezdődött.

– Csak rajtunk múlik, senki máson, függetlenül bárkitől is, hogy mit tegyünk, mit tehetünk. Egyszerűen fogalmazva: mit tegyünk, mit tehetünk?

– A legegyszerűbb, hogy a mai életünket, a mai fogyasztásunkat, a mai életmódunkat úgy alakítsuk, hogy az ön fiának, az én lányomnak a jövőbeli döntési lehetőségeit ne vegyük el.

– Ez régebben úgy nézett ki, hogy ha valaki azt mondta, hogy éljünk környezettudatosan, akkor az azt jelentette, hogy ne dobáljuk el a szemetet. De ma már sokkal többről van szó. Mi az, amit meg tudunk tenni azért, hogy az 1,7-es éves fogyasztásunk csökkenjen?

– Ehhez meg kell magyarázni egy dolgot. Az a mód, ahogyan működtünk, főleg az utóbbi hatvan-hetven évben, azt úgy lehet leírni, hogy lineáris gazdaság. Nagyon egyszerűen, az ön fiának és az én lányomnak a nyelvén a „Termeld ki, vedd el, használd, dobd el” modell volt. Minél gyorsabban tudtuk ezt csinálni, annál sikeresebb volt a gazdaság. Ez mind a mai napig így működik.

–  Kulcskérdés, hogy mi következik a „használd” után?

– Így van. Tehát ezt a végtelenségig nem lehet növelni, hiszen ha az a siker, hogy minél nagyobb sebességre tudom kapcsolni ezt a folyamatot, az azt jelenti, hogy az elején nagyon sok forrást be kell vonnom, és a végén nagyon sok szemetet fogok előállítani, vagy olyan hulladékot, ami nekem már nem jó, a természet meg nem tud vele mit kezdeni. Ha be lehet zárni ezt a hurkot – amit úgy hívunk, hogy körforgásos gazdaság –, tehát eleve úgy tervezem meg a szolgáltatásaimat, az árucikkeimet, és úgy gyártom le, hogy azt anyagában majd újra fogom tudni hasznosítani, az azt jelenti, hogy csökkenni fog a hulladék mennyisége, nőni fog az a nyersanyag, amit nem a természetből kell újra kivonnom, hanem a saját nyersanyagát tudom használni. A jelen tudásunk szerint nincs semmi fizikai akadálya annak, hogy az anyaghatékonyságot, tehát a visszaforgatást háromszáz százalékkal meg lehessen növelni.

– A skandináv országokban már divat, és az a menő, ha valaki 9-10-11 éves, jó állapotú autóval jár. Tehát három év után nem cseréli le csak a divat miatt, nem dobja el, hanem megtartja, hosszasan, és nem termel feleslegesen új szemetet.

– Sőt, tegyük hozzá, hogy ez a divat már nem fog sokáig tartani, ugyanis a 10-11 éves autó benzin- vagy dízelhajtású. 2025 után a legtöbb skandináv országban már nem lehet eladni benzines vagy dízeles autót. Tehát egy nagy ugrásra készülnek. Egyébként valószínűleg ez a nagy ugrás mindnyájunkra vár.

– Megérjük még mi azt, hogy ez a gazdasági körforgás tényleg be tud zárulni?

– Nagyjából 2030-ig meg kell csinálnunk a legnagyobb átalakulásokat klímavédelemben, vízbázisvédelemben, anyagforgalomban ahhoz, hogy legyen esélyünk erre a fenntarthatósági fordulatra. Ha 2030-ra nem érünk el minőségi áttörést, akkor az ön fiának és az én lányomnak nagy baja lesz.

Neked ajánljuk
Ejtették New York keresetét az olajóriásokkal szemben Milyen lenne a Föld ember nélkül? Megvan a módszer, amellyel a búza hatszor is teremhet évente A szárazság a régészek kezére játszott Nagy-Britanniában Jóval magasabb a Déli-óceán szén-dioxid-kibocsátása, mint azt eddig gondolták
Tovább a forrásra: Echo TV
Vissza
Hírfolyam