2018. szeptember 19., Vilhelmina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Zöldövezetek kialakítása a városokban

Hogyan tudják bevonni a lakosságot Padovában, hogy zöldebbé tehessék a várost? Mit tesznek Salzburgban? Mit terveznek Mariborban? És mit lehet tenni Budapesten? A fővárosi XII. kerület Zöld Irodája együtt gondolkodásra hívta meg más kerületek környezetvédelemmel foglalkozó munkatársait. A kérdés az volt: hogyan lehet ösztönözni a lakosságot arra, hogy ne csak akkor legyen véleménye a zöldövezetekről, ha valami ellen van, hanem a folyamatok formálásába is bekapcsolódjon.

Urban Green Belts, azaz Városi Zöldövezetek a neve annak a környezetvédelmi projektnek, amely hét ország helyi és regionális hatósága, továbbá három úgynevezett tudáspartner együttműködésével jött létre. A XII. kerületi Zöld Iroda ennek égisze alatt rendezte meg a Városi Zöldövezetek Kerekasztalt, amire szép számban érkeztek fővárosi és kerületi önkormányzati döntéshozók, szakmai munkatársak.

„A zöldövezetek kialakítása nemcsak pénz, hanem emberi törődés, odafigyelés kérdése is. Rajtunk múlik, hogy értéket lássunk a környezetünkben. A mai nap fő célja, hogy véleményt cseréljünk arról,

hogyan lehet a közösséget, a lakosságot bevonni a zöldterületek bővítésébe”

– mondta a Városi Zöldövezetek Kerekasztalt megnyitó köszöntőjében Kovács Lajos, a Hegyvidék alpolgármestere, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke.

Napjainkban fokozott figyelmet igényel a természeti környezet és a zöldterületek védelme. Óriási kihívás azonban, hogy a városiak – ami Közép-Európa lakosságának közel kétharmadát jelenti – jó minőségű életet élhessenek. A jelenleg is tartó városiasodás folyamata számos környezeti problémát okoz (mint például a rossz levegőminőség, talajlefedés), és a területek felhasználása körül is konfliktusok alakulhatnak ki. Emellett

a klímaváltozás által kiváltott természetes kockázati tényezők (a városi hőszigetek hatásai, a hirtelen lezúduló esővíz), valamint az ezekhez kapcsolódó egészségügyi ártalmak mind-mind rontják az életminőséget a nagyvárosokban.

A városi zöldterületek fenntartását a helyi önkormányzatok gyakran külső erőforrással igyekeznek megoldani, és az is jellemző, de a zöld felületek tudatos fejlesztése gyakran pénzügyi vagy emberi erőforrásbeli akadályokba ütközik. Ezen a helyzeten lehet változtatni a lakosság bevonásának, aktív részvételének elősegítésével.

Az Urban Green Beltsben résztvevő 7 közép-európai ország Fotó: interreg-central.eu

A Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban tartott találkozó az Urban Green Belts projekt része volt, amelyben a magyarok mellett olasz, osztrák, szlovén, cseh, lengyel és horvát partnerek is részt vesznek, és átvehetik egymástól a legjobb ötleteket, ami által még hatékonyabbá tudják tenni saját városuk környezetkezelési rendszerét.

Az összejövetelen elhangzott példák sorában Salzburg úgy merült fel, mint akinek édes terhet jelent a hatalmas zöld felület. A város olyan térinformatikai rendszert dolgozott ki (ISPACE), ami műholdas felvételek és az önkormányzatnál meglévő adatok alapján elemzi ki a területet érintő kérdéseket.

Salzburgban műholdas felvételek segítik a zöldterület feltérképezését Fotó: researchgate.net

A szlovéniai Mariborban egy régi, erdőszéli, elhanyagolt, hajdani börtönépület környékét szeretnék zöldíteni oly módon, hogy egyebek közt kiiktatják az erdőben zajló illegális parkolást, miközben összehangolják a terület különböző tulajdonosainak eltérő érdekeit. 

Az olasz Padovában gondot jelent, hogy az ottani zöldterületnek pusztán tíz százaléka tartozik az önkormányzathoz. A minőségi adatbázis létrehozása érdekében a város vezetése felkérte a helyi lakosokat, hogy applikációval jelöljék meg saját zöldterületüket. A „játékba” bevonták a Padovai Egyetem hallgatóit is, akik adatgyűjtés céljából bekéredzkednek a kertekbe.

A hegyvidéki önkormányzat jó ideje igyekszik nyitni a kerület lakosai felé. A Zöldfelület Gondnokság Programon belül mindenki kiválaszthatja a közterületeken lévő zöld részek közül azt, amelyiket szívesen gondozná – ily módon jó hangulatú, csoportos munkát lehet kialakítani. Az iroda segít a területek előkészítésében, beültetésében, gondozásában.

A hegyvidéki önkormányzat többek között lakossági muskátliosztással igyekszik szépíteni a kerületet Fotó: hegyvidek.hu

A hegyvidéki önkormányzat a jövőben helyi klubot szeretne indítani mindazok számára, akik kíváncsiak a kertészkedés fortélyaira.

A zöldvagyonkataszter programon belül a XII. kerület fakataszterében már több mint 9000 kerületi gondozású fa található.

A klímavédelemért is sokat tesznek a Hegyvidéken: a környezetbarát közlekedésfejlesztéstől az e-mobilitáson át az energiahatékonyságig, vagy odáig, hogy magyar fejlesztésű, tűzcsapra szerelhető ivócsapokat helyeztek el kerületszerte. Az országban az elsők között itt készítenek Fenntartható Energia és Klíma Akciótervet, és azt is elérték, hogy minden új építésű, lapos tetős házra zöldtető kerüljön. Emellett csapadékgyűjtő ciszternák építésére ösztönzik az építkezőket.

A találkozón részt vevő Pokorni Zoltán polgármester elmondta: ő szívesen veszi az úgymond „alulról jövő szakmai kezdeményezéseket”, ez áll a zöldterületekkel kapcsolatos tervekre is. Véleménye szerint

ki kell alakítani annak kultúráját, hogy a szakemberek hogyan tudják bevonni a közösséget a döntések meghozatalába.

A konferencián megjelenők többsége úgy távozott, hogy örömmel venné, ha a jövőben hasonló találkozókra kerülne sor. Időről időre fontos megbeszélni, ki-ki a maga régiójában hogyan találja meg a módját annak, hogy a lakosságot arra ösztönözze: ne csak akkor jelezze véleményét a környezete kialakítását érintő kérdésekben, ha valami ellen van, hanem menet közben, értő módon kapcsolódjon be a folyamatok formálásába is.

Neked ajánljuk
Áprilisi képek: melegrekordok dőlnek... Társadalmi egyeztetés Budapest klímastratégiájáról Megújuló energiák Balatonkeresztúron Gombából táskát? Baraksó Alexandra szerint lehetséges! Lézerekkel bombázza a Földet a NASA új műholdja
Tovább a forrásra: hegyvidek.hu
Vissza
Hírfolyam