2018. november 19., Erzsébet
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Öt lényeges zöld technológia

A World Economic Forum egyik 2016-os cikkében összeszedett öt olyan újítást, ami a jövőben kulcsfontosságú szerepet játszhat a Föld megóvásában. Köztük a lebomló műanyaggal, az öngyógyító betonnal vagy az elektronikus papírral.

Az emberi kreativitás és a technológia rohamos fejlődésének köszönhetően van remény, hogy fogyasztói magatartásunk drasztikus megváltoztatása nélkül is megóvható a Föld.

Lebomló műanyag

A műanyag a világ jelenleg ismert legsokoldalúbb anyaga, nem véletlen, hogy olyan széles körben, az élet szinte minden területén alkalmazzák. Van azonban egy nagy probléma vele: használati ideje összehasonlíthatatlanul rövidebb teljes élettartamánál.

Míg egy műanyag zacskót átlagosan 12 percig használunk, addig a teljes lebomlásához nagyjából 500 évre van szükség, emiatt pedig bele van kódolva a környezetszennyezés.

Létezik már olyan természetes anyagokból készülő bioműanyag, ami tulajdonságait megőrizve a hagyományos műanyag lebomlási idejének töredékével rendelkezik, ráadásul semmiféle kárt nem okoz a talajba vagy az ivóvízbe kerülve.

Fotó: biotecbags.com

Vegetáriánus hús

A húsipar több üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős, mint a világ össze autója, repülőgépe, vonata és hajója együttvéve. A „cellular agriculture” (sejtmezőgazdaság) technológia laboratóriumi keretek között állítja elő az eredeti termék pontos mását. Például fájdalommentesen kivonnak őssejteket egy szarvasmarhából, majd ezeket mesterséges körülmények között „kitenyésztik”. Az első ilyen hamburger 2013-ban készült 250 ezer eurós költséggel, mostanra körülbelül 60 euróba kerül egy kiló hús előállítása.

Az Impossible Foods nevű cég megalkotott egy olyan marhahúsos hamburgert, ami kizárólag növényi alapanyagokból készült.

Fotó: medium.com

A beszámolók alapján ízre olyan, mint a hagyományos marhaburger. A cég közlése szerint 95%-kal kevesebb földterületre és 74%-kal kevesebb vízre van szükség az előállításához, és ezzel a módszerrel 87%-kal csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása.

A Perfect Day cég koleszterin- és laktózmentes tejtermékei előállításához tehénre egyáltalán nincs szükség. A sejtbiológia rohamos fejlődésével óriási lehetőségek nyílnak meg az élelmiszeripar és az egész emberiség előtt,

talán már ahhoz sem kell sok idő, hogy mindenki személyre szabott – allergiájának, betegségének megfelelő – termékekhez jusson, amelyeket sejtszinten, a saját igényeinek megfelelően hoznak létre.

Alacsony károsanyag-kibocsátással készülő ékszerek

Csak idő kérdése, hogy alacsony károsanyag-kibocsátással, akár laboratóriumi körülmények között létrehozott ékszerek véget vessenek a világ egyik legrégibb ágazatának. Becslések szerint

a földön lévő összes szemétben több nemesfém van, mint a Föld ismert tartalékai, ennek ellenére csupán töredéke, 1%-a kerül újrahasznosításra, pedig ezzel óriási energiamennyiséget lehetne megspórolni.

A Diamond Fundry  egy laboratóriumban, mesterségesen teremti meg a gyémánt létrejöttéhez szükséges körülményeket, és két hét alatt kiváló minőségű gyémántokat állít elő. Mesterséges gyémántokat már régóta készítenek, a rendkívül magas hőmérséklet és nyomásviszonyok megteremtése azonban nagyon sok energiát emésztett fel, költséges és környezetszennyező volt. A Diamond Fundry célja az, hogy napenergia felhasználásával zéróra csökkentse a saját ökológiai lábnyomát. Nem véletlen, hogy a környezetvédelemért aktívan kampányoló Leonardo DiCaprio is befektetett a cégbe.

Fotó: diamondfoundry.com

Környezetbarát beton

A beton rendkívüli elterjedtsége miatt mára a világ szén-dioxid-kibocsátásának 5%-a kapcsolódik hozzá. Dr. Richard Riman, a Rutgers Egyetem professzora létrehozott egy

olyan cementet, melynek felmelegítéséhez kevesebb hőre (ezáltal energiára) van szükség, alacsonyabb a mészkőtartalma, ráadásul megkötés közben szén-dioxidot köt meg.

A betonnal kapcsolatos másik fő probléma az élettartam: normál esetben néhány évtized alatt „elhasználódik”, ezért biztonsági okokból cserére, felújításra van szükség, ami így újabb energiafelhasználást és környezetszennyezést jelent. Hendrik Jonker mikrobiológus a csontok regenerációs képességét alapul véve

létrehozott egy „öngyógyító” betont, amiben a hagyományos építőanyagot egy olyan mészkövet előállító baktériumfajjal ötvözte, amely élelem és oxigén nélkül is képes akár 200 évig élni,

amikor pedig a beton mészkő összetevőjében valamilyen repedés keletkezik, víz felhasználásával egyszerűen újratermeli azt, betömve ezzel a keletkezett rést.

Hendrik Jonker és az „öngyógyító” beton Fotó: Echolot Public Relations

Elektronikus papír

Sokan a digitális forradalmat látván azt vizionálták, hogy az e-book olvasók és hasonló eszközök elterjedésével éveken belül teljesen megszűnhet az igény a papírra, amivel rengeteg fát lehetett volna megkímélni. Friss adatok azonban azt mutatják, hogy az emberek meglepően ragaszkodnak ahhoz az élményhez, hogy papíralapú könyveket, újságokat olvassanak. Nem kell azonban, hogy ez a ragaszkodás fák millióinak kivágásával párosuljon. A megoldás az e-papír.

Az elektronikus papír egy olyan készülék, ami a hagyományos papír érzetét kelti, a rajta megjelenő tartalom azonban programozható.

Az e-papír egy képernyőmentes alternatív megoldás. Előlapja alatt elektromos töltéssel rendelkező részecskékkel töltött mikrokapszulák gondoskodnak róla, hogy töltés nélkül, korlátlan ideig olvashassunk. Ez a technológia még nem teljesen kiforrott, de éveken belül komoly konkurenciája lehet az e-book olvasóknak és egyéb digitális eszközöknek.

Fotó: cherrie-c.blogspot.com
Neked ajánljuk
Sok ország csak az ígéretekkel volt bőkezű, ami a klímavédelmet illeti Mennyire lehetünk biztosak abban, hogy tisztán emberi eredetű a klímaváltozás? „Zöld” takarmány: állati takarmány a laborból Jön az utak új királya? 132 éves klímarekord dőlt meg Japánban
Tovább a forrásra: portfolio.hu
Vissza
Hírfolyam