2018. október 21., Orsolya
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Az Osztrák–Magyar Monarchiának köszönheti a világ a klímakutatást

A természetföldrajzi és meteorológiai összefüggések feltárása a soknemzetiségű birodalom természetes egységét igazolta, az Osztrák-Magyar Monarchia tudománypolitikája ezért is támogatta az ez irányú kutatásokat – amellett persze, hogy az időjárási, geológiai, ökológiai törvényszerűségek megértése a mezőgazdaságtól a közlekedésen át a bürokráciáig szinte minden területen közvetlen hasznot hozott.

Deborah Coen, a Yale tudománytörténész professzora több tucat meteorológus, botanikus, földrajztudós, geológus, festő és író egymást keresztező életművét tanulmányozva jutott a fenti eredményre, amit a Nature által is szemlézett, Climate in Motion című, nemrég megjelent 500 oldalas tanulmánykötetében publikált. 

A kötet az 1918 előtti fél évszázad tudományos eredményeit politikatörténeti kontextusba helyezve vizsgálja, és arra keresi a választ, hogy vajon mi lehetett az oka annak, hogy az addig csupán a természeti környezet leírására és feltérképezésére szorítkozó geográfiát éppen a monarchia tudósai modernizálták.

Kanitz Fülöp Félix, a Balkán Kolumbusza

Coent az érdekelte, hogy miféle szociokulturális együttállás kellett ahhoz, hogy Julius Ferdinand von Hann felfedezze az uralkodó széljárás, a csapadék és az átlaghőmérséklet hármas kapcsolatának törvényszerűségeit; hogy mi késztette az éghajlati zónák globális osztályozási rendszerének megalkotására Alexander Georg Supant, a magyarul természetföldrajznak mondott Physische Geographie tudományágának egyik alapító atyját, a klimatológia és az óceonográfia tudományágainak előfutárát; vagy hogy miért emelte be a régészetet, a gazdaság- és természetföldrajzot az etnográfiába a Balkán Kolombuszaként is emlegetett, 1829-ben Pesten született Felix Philipp Kanitz, alias Kanitz Fülöp Félix.

Supan éghajlati osztályozása a 19. század végén Fotó: Wikipédia

A Yale tudománytörténésze szerint a monarchia hatalmi centrumához tartozó poltikusok a 19. század derekától felismerték, hogy az egymástól olykor gyökeresen különböző természeti és társadalmi adottságú birodalomrészek egysége csupán erőszakkal nem tartható fenn. Ezért is pártolta a Habsburg udvar, valamint a bécsi, illetve a budapesti (kezdetben pest-budai) kormányzat az olyan kutatásokat, amelyek a természeti jelenségek rendszerszintű összefüggéseit firtatták.

A Habsburg korona egyben tartja a sokféleséget

Coen külön fejezetben tárgyalja, hogy a különféle nemzeti ébredések, békésebb vagy agresszívabb nacionalista mozgalmak okán az I. világháború előtti évtizedben robbanásig feszült birodalomban miként működhetett kvázi egységként a tudományos világ. A Nature szemleírója, Mott Greene szerint Coen megtalálta a választ. Az osztrák-magyar tudósok, miközben lerakták a modern környezettudományok alapjait, a szintén ez idő tájt megszülető tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő sajtón keresztül a geo- és hidrográfia, az időjárás és az élővilág kölcsönös egymásrautaltságát bizonyították a kortársaiknak. Mintegy metaforájaként a birodalomnak, amelyben a Habsburg korona egyben tartja és prosperáló rendszerré szervezi a széttartónak tetsző sokféleséget.

Adalbert Stifter 1841 körül készült ábrázolása a Duna nyugat-magyarországi árteréről Fotó: Nature/Adalbert Stifter-Gesellschaft, Wien

Hogy mindez nem utólagos magyarázat, arra Coen a szociáldemokrata Karl Rennert, a monarchia felbomlása után alakult első osztrák köztársaság államkancellárját és az 1945 utáni második osztrák köztársaság első elnökét hozza fel példának: Renner egyebek mellett az 1902-ben megjelent Az ausztriai nemzetek harca az államért című kötetében a mai klímakutatókat is jellemző természettudományos rendszerszemlélettel érvelt egy új kiegyezés mellett.

Neked ajánljuk
Árulkodó jelek a klímaváltozásról – Magyar tudós Szibériában Több módszer is létezik a globális felmelegedés megállítására – íme az 5 legjobbnak tűnő Klímaváltoztatás? 10/9. – Éghajlatkutatás Magyarországon 100 éven túliak társasága – Tippek és trükkök a hosszú élet „szakértőitől” A hónap képe: Menekülő gnúcsorda
Tovább a forrásra: qubit.hu
Vissza
Hírfolyam