2018. szeptember 24., Gellért, Mercédesz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Ezért van olyan szélsőségesen meleg az északi féltekén

A globális felmelegedés mellett számos más tényező, köztük az igen gyenge nyugat–keleti, magas légköri, nagy sebességű széláramlás és az Atlanti-óceán vízfelszíni hőmérsékletének jelentős megváltozása is okolható azért, hogy az északi féltekén szélsőségesen meleg és száraz időjárás uralkodik hetek óta – vélik klimatológusok.

Hosszan tartó intenzív hőhullám uralja Észak-Amerikát, az Északi-sark térségét, Észak-Európát és Afrika északi részét, megdöntve számos időjárási rekordot.

Több mint 50 erdőtűz – egytucatnyi az Északi-sarkkörön belül – csapott fel Svédországban múlt hét végéig a hetek óta tartó rendkívüli meleg és a szárazság miatt.

Erdőtűz a svédországi Ljusdal település közelében 2018. július 17-én Fotó: (MTI/EPA/Maja Suslin)

Észak-Afrikában, a Szahara szélén lévő Ouargla meteorológiai állomáson 51,3 Celsius-fokot mértek, ami a térségben minden idők legmelegebb hőmérséklete. Japánban a két héttel ezelőtti rendkívüli esőzések után fellépő forróság napok óta több mint 40 Celsius-fok feletti hőmérséklettel mintegy 30 ember halálát okozta. A kanadai fővárosban immár harmadik hete haladta meg a hőmérséklet a 30 Celsius-fokot, szemben a tavalyi nyárral, amikor kilenc ilyen napot regisztráltak. 

A tudósok többsége számos tényezővel magyarázza a rendkívüli hőséget, a legnyilvánvalóbb szerintük a globális felmelegedés.

Nehéz nem arra gondolni, hogy a klímaváltozás szerepet játszik abban, ami jelenleg a bolygón történik. 

De nem szabad túlhangsúlyozni a klímaváltozást, vannak más tényezők is, amelyek hatással vannak – mondta Dann Mitchell, a Bristoli Egyetem kutatója.

Ezek egyike a magas légköri, nagy sebességű, kelet–nyugati irányú széláramlás az Atlanti-óceán fölött. Amikor gyenge, akkor nyugodt, csendes napokat eredményez. A széláramlás jelenleg szélsőségesen gyenge, aminek eredményeként magas nyomású rendszer alakult ki hosszú időre ugyanazon térség fölött – magyarázta Mitchell. A másik tényező az Atlanti-óceán felszíni vízhőmérsékletének több évtizedes oszcillációja néven ismert jelenség, amely az egész északi féltekére van hatással. 

„A helyzet olyan, mint 1976-ban, amikor hasonló volt az óceán hőmérséklete az Atlanti-óceánon, és a változatlan széláramlás hosszú időre nagy területen magas nyomást idézett elő” – mondta Adam Scaife professzor a brit meteorológiai szolgálattól. „Az az év volt az egyik legszárazabb, legmelegebb nyár az Egyesült Királyság történetében a 20. században” – tette hozzá.

A Kelet-angliai Egyetem klimatológiai kutatórészlegének igazgatója, Tim Osborn professzor szerint van azonban egy lényeges különbség 1976 és napjaink között. „Ma nagyon különbözően működnek ezek a hatások. 1976 óta több évtizedes a globális felmelegedés a növekvő szén-dioxid-kibocsátás miatt, ami jelentősen emelte a globális hőmérsékleti alapvonalat” – hangsúlyozta. Ennek eredményeként például a széláramlás gyengülésének jóval erősebb a hatása, mint 40 éve volt.

Neked ajánljuk
Magyar tanácsadó segíti az USA korábbi alelnökének klímaharcát Komolyabban kellene venni a globális felmelegedést Óriási mennyiségű higany szabadulhat a világra Egészségesebb étrend, kevesebb vízfelhasználás? Teleltesd át a paprikád!
Tovább a forrásra: librarius.hu
Vissza
Hírfolyam