2019. május 25., Orbán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Ezért van olyan szélsőségesen meleg az északi féltekén

A globális felmelegedés mellett számos más tényező, köztük az igen gyenge nyugat–keleti, magas légköri, nagy sebességű széláramlás és az Atlanti-óceán vízfelszíni hőmérsékletének jelentős megváltozása is okolható azért, hogy az északi féltekén szélsőségesen meleg és száraz időjárás uralkodik hetek óta – vélik klimatológusok.

Hosszan tartó intenzív hőhullám uralja Észak-Amerikát, az Északi-sark térségét, Észak-Európát és Afrika északi részét, megdöntve számos időjárási rekordot.

Több mint 50 erdőtűz – egytucatnyi az Északi-sarkkörön belül – csapott fel Svédországban múlt hét végéig a hetek óta tartó rendkívüli meleg és a szárazság miatt.

Erdőtűz a svédországi Ljusdal település közelében 2018. július 17-én Fotó: (MTI/EPA/Maja Suslin)

Észak-Afrikában, a Szahara szélén lévő Ouargla meteorológiai állomáson 51,3 Celsius-fokot mértek, ami a térségben minden idők legmelegebb hőmérséklete. Japánban a két héttel ezelőtti rendkívüli esőzések után fellépő forróság napok óta több mint 40 Celsius-fok feletti hőmérséklettel mintegy 30 ember halálát okozta. A kanadai fővárosban immár harmadik hete haladta meg a hőmérséklet a 30 Celsius-fokot, szemben a tavalyi nyárral, amikor kilenc ilyen napot regisztráltak. 

A tudósok többsége számos tényezővel magyarázza a rendkívüli hőséget, a legnyilvánvalóbb szerintük a globális felmelegedés.

Nehéz nem arra gondolni, hogy a klímaváltozás szerepet játszik abban, ami jelenleg a bolygón történik. 

De nem szabad túlhangsúlyozni a klímaváltozást, vannak más tényezők is, amelyek hatással vannak – mondta Dann Mitchell, a Bristoli Egyetem kutatója.

Ezek egyike a magas légköri, nagy sebességű, kelet–nyugati irányú széláramlás az Atlanti-óceán fölött. Amikor gyenge, akkor nyugodt, csendes napokat eredményez. A széláramlás jelenleg szélsőségesen gyenge, aminek eredményeként magas nyomású rendszer alakult ki hosszú időre ugyanazon térség fölött – magyarázta Mitchell. A másik tényező az Atlanti-óceán felszíni vízhőmérsékletének több évtizedes oszcillációja néven ismert jelenség, amely az egész északi féltekére van hatással. 

„A helyzet olyan, mint 1976-ban, amikor hasonló volt az óceán hőmérséklete az Atlanti-óceánon, és a változatlan széláramlás hosszú időre nagy területen magas nyomást idézett elő” – mondta Adam Scaife professzor a brit meteorológiai szolgálattól. „Az az év volt az egyik legszárazabb, legmelegebb nyár az Egyesült Királyság történetében a 20. században” – tette hozzá.

A Kelet-angliai Egyetem klimatológiai kutatórészlegének igazgatója, Tim Osborn professzor szerint van azonban egy lényeges különbség 1976 és napjaink között. „Ma nagyon különbözően működnek ezek a hatások. 1976 óta több évtizedes a globális felmelegedés a növekvő szén-dioxid-kibocsátás miatt, ami jelentősen emelte a globális hőmérsékleti alapvonalat” – hangsúlyozta. Ennek eredményeként például a széláramlás gyengülésének jóval erősebb a hatása, mint 40 éve volt.

Neked ajánljuk
Napjaink szélsőséges időjárása már intő jel Napjaink szélsőséges időjárása már intő jel Halálból visszatérő növények segíthetnek az éhínség leküzdésében (videó) Erkölcsi és jogi kötelezettség az éghajlatváltozás elleni küzdelem Hallottál már a környezetbarát kenderházról? (videó)
Tovább a forrásra: librarius.hu
Vissza
Hírfolyam