Drasztikusan visszavágnák a légszennyezést Magyarországon

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet fontos részleteket határoz meg az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program kidolgozásához, amelyet a környezetvédelemért felelős agrárminisztériumnak kell elkészítenie. Bevezeti az országos légszennyezőanyagkibocsátás-csökkentési kötelezettség fogalmát, ami a következő szennyező anyagokra vonatkozik: kén-dioxid, nitrogén-oxidok, illékony (nem metán) szerves vegyületek (NMVOC), ammónia és PM2,5 szálló por.

Az új rendelet egyebek mellett meghatározza a legfontosabb szennyező anyagokra vonatkozó, 2020-ig, 2025-ig és 2030-ig minimálisan elérendő kibocsátáscsökkentés mértékét 2005-höz képest. 

A célszámok drasztikus csökkentést írnak elő: a kén-dioxid kibocsátását például 2020-ig 46, 2030-ig 73 százalékkal kellene mérsékelni; a nitrogén-oxidok esetében pedig – amelyek légköri jelenlétéért a benzin-, de főleg a dízelüzemű autókat, valamint a fosszilis erőműveket teszik felelőssé – 34, illetve 66 százalékos emissziócsökkentést ír elő a rendelet. Ugyanakkor átmeneti haladékot ad bizonyos esetekben a kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítése alól – akár hároméves időtartamra. 

A Parlament épülete szmogban 2017. január 24-én Fotó: MTI

A kidolgozandó programnak tartalmaznia kell a további olyan konkrétumokat, mint például a levegőtisztaság-védelmi hatóságok feladatkörei. 

A légszennyezettség magas szintje Magyarországon vezető haláloknak számít, óvatos becslés szerint évente mintegy 10 ezer ember halálát okozza itthon.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint önmagában a PM2,5 közel 13 ezer ember haláláért felelős, míg az Európai Bizottság azt állítja, a rossz levegőminőség átlagosan egy évvel rövidíti meg az emberek életét Magyarországon. Erre tekintettel a bizottság májusban bejelentette, hogy az Európai Bíróság elé visz hat uniós tagállamot, köztük Magyarországot a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt.