2018. szeptember 19., Vilhelmina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A légkörben is látszik az ember okozta katasztrófa

Tudósok a troposzféra vizsgálatával bebizonyították, hogy az emberi tevékenység jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz. Az évszakok közötti hőmérséklet változása egyértelmű jele ennek. A baj az, hogy a troposzféra a Föld légkörének azon legalsó rétege, ahol az időjárási jelenségek nagy része lejátszódik és kialakul. Ami vészjósló: a szezonális eltolódások szélsőséges jelenségek kialakulását idézik elő.

A troposzférát tanulmányozó tudósok erős bizonyítékot találtak arra, hogy a tapasztalható éghajlatváltozás jelentősen megváltoztatja az évszakokra jellemző hőmérsékleti eloszlást is. Az elmúlt négy évtized adatainak elemzése során rájöttek arra is, hogy főként az északi félteke van veszélyben, és erről senki más nem tehet, mint maga az emberiség – derül ki az EcoWatch cikkéből, melyben a kaliforniai Lawrence Livermore National Laboratory kutatóinak munkáját mutatják be.

A Science-ben megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozás az elmúlt négy évtizedben az észak-amerikai és az eurázsiai nyári–téli hőmérséklet-különbség növekedését eredményezte. Konyhanyelvre fordítva azt állapították meg, hogy

az 1979–2016 közötti időszakban a nyári felmelegedés gyorsabb volt, mint a téli, ami erős egyenlőtlenséget jelent.

A Hold a narancssárga színű troposzférával, a Föld légkörének legalacsonyabb és legsűrűbb részével Fotó: NASA

Erre nemcsak a légkörben találni bizonyítékokat: Európában például több mint 500 növényfaj első megjelenési dátumának elemzése azt mutatja, hogy

a tavasz eleje 6-8 nappal előrébb került az elmúlt három évtizedben, más kutatások szerint a nyár vége is kitolódott legalább ennyivel.

A kutatók azonban tisztázni akarták, hogy ez olyan természetes folyamatok eredménye-e, mint amilyen az El Niño-hatás, vagy az emberi tevékenység okozza ezt (bár már az El Niño sem kiegyensúlyozott, ahogy arról már korábban cikkezett a napi.hu honlap.) Ugyanis a klimatikus felmelegedési folyamatok egy része jól magyarázható természetes jelenségekkel. Például az északi féltekén érthető, hogy a nyarak melegednek gyorsabban, mivel itt több a szárazföld, mely átlagos fajhője alacsonyabb, mint a vize, sőt a fényvisszaverő képessége is kisebb.

Nézzünk az ég felé

Az éghajlatváltozás és a természetes változékonyság hatásának számszerűsítésére a tudósok gyakran „attribúciós” tanulmányokat végeznek. Az új kutatás abban újszerű, hogy elsőként értékeli azt, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolhatja a szezonális hőmérséklet-változásokat a troposzférában. Azért fontos ennek a területnek a vizsgálata, mert

a troposzféra a Föld felszínétől 10-18 kilométer magasságig tart, és ez a réteg tartalmazza az atmoszféra tömegének 80 százalékát, valamint itt keletkezik az időjárási jelenségek 99 százaléka is.

A kutatók 1979 és 2016 között a nyári és téli hónapokban a műholdak által felvett légköri hőmérsékleti adatokat elemezték, és azt látták, hogy a nyári és a téli hőmérsékletek közötti különbség a középső szélességi régiókban a legnagyobb, különösen az északi féltekén. A legnagyobb mértékű felmelegedést Észak-Amerika és Eurázsia keleti szélein tapasztalják.

Ez azért lehet, mert télen ezekben a régiókban a meleg levegőtömbök keletről nyugatra terjednek – a Föld forgásának is megfelelően –, ami a nyugati kontinentális szélességek mentén enyhébb teleket eredményez. Az elmúlt években rekordmeleg telek voltak tapasztalhatók Európában is.

A térképen a vörös a nagyobb különbségeket mutatja, amelyeket az egyes évtizedek téli és nyári időjárása között kimutattak. Jól látható, hogy az északi féltéken intenzívebb a hatás, mint a délin, valamint az is, hogy a térítők és sarkkörök közötti részen a legintenzívebb Fotó: napi.hu

Fontos tényező még, hogy a pólusokon csökken a különbség a nyári és a téli hőmérséklet-különbségek között, és a téli hőmérsékletek gyorsabban emelkednek, mint a nyáriak. Ebben megint csak a víz magas fajhőjének van szerepe: mivel nyáron a sarki jég nagy része elolvad a tengeri részeken, több hőt tárol a víz, amit télen ad le a környezetének, s okoz légköri felmelegedést.

És mi közük ehhez az embereknek?

A kutatók azt is megállapították, hogy mindez jelentős emberi befolyás eredménye. Összehasonlították a műholdas eredményeket – vagyis a már megtapasztalt jelenséget – az éghajlati modellekkel, a jósolt hatásokkal.

A modellszimulációk, amelyek 1979 és 2016 közötti időszakot analizálták, számos olyan természetes tényezőt tartalmaztak, amelyek befolyásolhatják a troposzférikus hőmérsékletet, beleértve a vulkánkitörések és aeroszolok (egyszerű részecskék vagy folyadékcseppek az áramló levegőben – a szerk.) fűtési vagy éppen hűtési hatását.

A számításból kihagyták az emberi eredetű szén-dioxid- és az egyéb üvegházhatásúgáz-kibocsátás adatait. Az így kapott hőmérséklet-különbségek viszont elmaradtak a valóstól.

Ezután az éghajlatváltozás emberi faktorának hatását mérték fel az ENSZ által kidolgozott „RCP8.5” néven ismert modellel, ami egy közelítő számítás, és azon a feltételezésen alapul, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan nő tovább, korlátozások nélkül, azt pedig megjósolja, mekkora lesz a hőenergia-leadás a légkörben, mennyire nő például az üvegházhatású gázok mennyisége.

Az eredmények azt mutatták, hogy a természetes hatások léteznek, de a jelenlegi állapotért az emberi tevékenység is nagyban felelős.

Jöhetnek az időjárási szélsőségek

„A felszín és a szabad troposzféra közötti változások közötti kapcsolat magyarázatot vár” – mondta el az eredményekről William Randel, a National Center for Atmospheric Research kutatója, aki a mostani elemzésben nem vett részt. Az ő véleménye szerint bár hurrikánszezon vagy aszályos időszakok maguktól is vannak a Földön, általában eléggé megszabott időszakokban. A trópusi viharok jellemzően június elejétől november végéig tartanak az atlanti területeken, de tavaly például az első viharrendszer már április közepén kifejlődött.

Egy másik lehetséges forgatókönyv, hogy a megszokott ciklusokban a jellemző időjárási hatások felerősödnek erősebb esőzések és szélsőséges nyári forró aszályok formájában.

Neked ajánljuk
Ejtették New York keresetét az olajóriásokkal szemben Milyen lenne a Föld ember nélkül? Megvan a módszer, amellyel a búza hatszor is teremhet évente Gombából táskát? Baraksó Alexandra szerint lehetséges! Lézerekkel bombázza a Földet a NASA új műholdja
Tovább a forrásra: napi.hu
Vissza
Hírfolyam