Az egyházak is a fenntartható úton járnak
Néhány hete érkezett a hír, miszerint az anglikán egyház 5500 templom esetében áttér a megújuló energiaforrások használatára, hogy a jövőben hozzájárulhassak a fenntartható működéshez és a létesítmények karbonlábnyomának csökkentéséhez. „Zöld” templomok tekintetében Magyarország sem áll rosszul, hazánkban is számos egyházi épület használ részben vagy egészben megújuló energiát a mindennapi működéshez.
Az anglikán egyháznak nem ez az első intézkedése a klímaváltozás elleni harcban: alig 1 hónapja jelentették be, hogy a jövőben eladják azoknak az olajipari vállalatoknak a részvényeit, melyek nem teljesítik a szükséges lépéseket az éghajlatváltozás ütemének csökkentése érdekében. Az egyház kijelentette, hogy tartják magukat ehhez a döntésükhöz, és
a jövőben is csak olyan vállalatokba fektetnek majd, amelyek napirenden tartják a klímaváltozást mint megoldandó problémát, és etikus üzleti magatartást gyakorolnak.
Határozott véleményük szerint ezek a lépések visszatartó erőt fognak gyakorolni a vállalatokra, mivel a szervezet alapjai tekintélyes mennyiségű pénz felett diszponálnak. A BBC adatai szerint csak tavaly év végén még 123 millió font (ami nagyjából 45 milliárd forintnak felel meg) értékben végeztek befektetéseket olaj- és gázipari vállalatokba az alapok.
Az egyházat egy ideje már komolyan foglalkoztatja a klímaváltozás, amely szerintük a jelen kor egyik legnagyobb erkölcsi kihívása, és ami leginkább a szegényeket sújtja.
A megújuló energiákra való átállás folyamatában nagy szerepe volt az egyház érdekeltségébe tartozó Parish Buying nevű vállalatnak, amely az anglikán egyház nevében tárgyal a szolgáltatókkal. A nagy brit katedrálisok közül 15 egyébként már jelenleg is 100 százalékban megújuló forrásból nyert villamos energiát használ az épület üzemeltetéséhez. A most bejelentett átállás közel 5500 templomot érint majd. A folyamat során szakértők bevonásával igyekeznek megtalálni a legkedvezőbb lehetőséget és tarifákat a templomok zölddé alakításához. Az egyház számításai szerint az 5 millió fontot is meghaladhatja az az összeg, amit ezentúl a fosszilis helyett a zöldenergia-szolgáltatók felé fizetnek majd ki.
Hazai zöldtemplomkörkép
A teljesség igénye nélkül az alábbiakban azok a hazai templomok szerepelnek, amelyek részben vagy egészben már „zöldre” váltottak:
Bakonybél 2018-ban jubilál, hiszen idén lesz ezer éve, hogy Szent István király megalapította a Szent Mauríciusz-monostort. A felújítás és bővítés mellett megépül egy geotermikus hőt hasznosító és naperőművel felszerelt energiafészer is, amelyben fedett parkolóhelyeket biztosíthatnak. Veszprém megyében egyébként nem a bakonybéli az egyetlen megújuló imahely, korábban a Jutasi úti Margit-templom teteje is napelemekkel lett felszerelve.
A Borsod-Abaúj Zemplén megyei Felsőzsolcán már 2012-ben új energiaudvart kapott a római katolikus plébánia. A 3,28 kWp beépített teljesítményű napkövető napelemes rendszer évente mintegy 4600 kWh villamos energiát termel, ami a plébánia hálózati áramfogyasztását jelentősen csökkenti. A kiépített napkollektoros rendszer a melegvíz-előállításban játszik szerepet, illetve szezonálisan a fűtésre is rásegít.
A békéscsabai Jamina városrész evangélikus temploma tetejére napelemeket szereltek fel, amely a távolból egy kereszt rajzolatát adja ki. A napelem a gyülekezeti ház hőszivattyús fűtési rendszerének villamos energia igényét is ki tudja elégíteni.
Néhány éve a Vas megyei Peresznyén a római katolikus templomra egy Cleen 72 cellás monokristályos napelemrendszert szereltek fel.
A Farkasréti Mindenszentek Plébánia hőszigetelt tetőborítást kapott, amelyre 48 db napelemet szereltek fel. A napelemek segítségével a templom és a plébánia teljes villamosenergia-ellátását megújuló energia biztosítja.
Mivel a klímavédelem etikai kérdés is, dicséretes, hogy egyre több egyház, egyházi létesítmény lép fel határozottan és konkrét intézkedésekkel a klímavédelmi harcba.
Ezzel pedig megint életünk egy olyan része kezdte meg a zöldre váltást, amely sokunk életére gyakorol hatást, mutat követendő példát.
.jpg)
