2018. október 16., Gál
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Két fok a határ – Minket is utolérnek a klímaváltozás extrém hatásai

Mennyire érint minket az éghajlatváltozás, és mi a helyzet a világban? A bangkoki klímacsúcs alkalmából a klímatudós Ürge-Vorsatz Diánát kérdezték, aki nem egyszerűen magát a változást kutatja: a megoldásokat keresi.

– Egy ilyen hosszabb, forró időszak, mint amilyen most hazánkban éppen véget érni látszik, tudatosítja-e az emberekben, hogy valóban itt a klímaváltozás?

– Ma már nem arról van szó, hogy tőlünk sok száz vagy ezer kilométerre ható folyamatokkal kell szembesülnünk, a hatások utolérnek minket. Én az idén Lyme-kórt kaptam, épp akkoriban, amikor a Science magazinban, a világ egyik vezető tudományos újságjában olvastam, hogy az utóbbi tizenkét évben megháromszorozódtak a kullancsok által terjesztett megbetegedések, és ez a cikk szerint főként az éghajlatváltozás rovására írható. Az allergiás és asztmás megbetegedések pedig megsokszorozódtak nálunk az elmúlt harminc évben, jórészt szintén a felmelegedés miatt.

– Hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a jelenségek?

– Az éghajlatváltozás hatására a növény- és állatfajok is elkezdenek északabbra vándorolni, hiszen már csak ott találják meg a nekik megfelelő klímát. A helyükön ökológiai űr keletkezik, amit fokoz a szúnyogirtás és a mezőgazdasági permetezés következtében elpusztuló sokmilliónyi „ártatlan" és jótékony élőlény is, a madárállományunk például megfeleződött. Ezt a gyorsan keletkező nagy űrt a könnyen alkalmazkodó, invazív fajok tudják betölteni, például a parlagfű vagy a kullancs.

Az invazív fajok egyike, a kullancs

– Hogyan hat a mezőgazdaságra az éghajlatváltozás?

– Az egész mezőgazdaság érintett, a hatás a termesztett növényeknél is jelentkezik. Magyarországon a gabonafélék hozama egy évtized alatt tíz százalékkal csökkent egy foknyi melegedés következményeként. Most még úgy tűnhet, hogy a hatások jó része elviselhető, kezelhető, vagy legalább képesek vagyunk alkalmazkodni hozzájuk. Közben azonban szedni kell a Lyme-kór, az allergia elleni gyógyszereket. Az emberek, reméljük, egyre inkább rádöbbennek, hogy a változások itt vannak, tenni kell ellenük.

– Mi ebben a döntéshozók szerepe? Ők általában a jobb módúak közül kerülnek ki, ez nem altatja el a felelősségérzetüket?

– Én nem a felelősségérzet felől közelítek a megoldások felé. Ma már az éghajlat-védelemmel kapcsolatban inkább lehetőségekről, mint felelősségről lehet gondolkodni. Sok olyan megoldást tudunk az éghajlatváltozás kezelésére, ami nem egyszerűen csak visszafoghatja a hőmérséklet növekedését, de más téren is jobb, élhetőbb világot teremt, ezen túl az emberek szociális és gazdasági viszonyaira, egészségére is kedvező hatással van, mert a gazdaság rengeteg új befektetési lehetőséghez jut. Azt látjuk például, hogy az Egyesült Államokban – ahol az elnök nem igazán tartja fontosnak ezt a problémát, tehát a szövetségi kormány nem áll a megoldások mellé – az energiaipar tör előre, az üzleti vállalkozások rendületlenül fektetnek be a megújuló energiaforrásokba és energiahatékonyság-növelő technológiákba. A befektetések fele-kétharmada a megújuló energiába történik, nem pedig a szénbe, olajba.

– Mindezek mellett marad sok olyan probléma, amelyet nem lehet gazdaságilag – nyereséges vállalkozások által – kezelni. Ezekre milyen megoldások találhatók?

– A nyereség lehet politikai is. Egy városvezetés az újabb választást nyerheti meg, ha úgy cselekszik, hogy azzal a közösség hasznára van. A mostani nagy hőhullámban megtanultuk, hogy akár 10 fok különbség is van a betontenger és a fás területek hőmérséklete között. Nem elég tehát az, hogy a Városligetben van több-kevesebb füves terület, ültetnek néhány díszbokrot, mert ami tényleg hűt, az a nagy, lombos, ősfás terület. A légkondicionáló valójában nem segít, az csak a lakásokban, irodákban megrekedt meleget szivattyúzza ki az utcára, amitől az még melegebb lesz, és mivel a sötét aszfalt is csapdába ejti a nap energiáját, afféle városi katlanok alakulnak ki, amit főleg faültetési programmal lehet mérsékelni. Másik megoldás a sötét felületek világosra festése, így azok visszaverik a nap hőjét. E két módszert például Los Angelesben már intenzíven alkalmazzák.

A lombos fák sokat segítenek


– Mi történik azokban a szegényebb, például afrikai országokban, ahol a túlélés a tét, akár környezetkárosító technológiák alkalmazása árán is?

– Az afrikaiak valóban kitettebbek a hatásoknak, hiszen önellátók, például a szárazság miatti terméskiesést nem tudják akár kétszeres áron sem külföldről pótolni. De épp ezért jobban tudatában is vannak a bajoknak, aggódnak az éghajlatváltozás miatt, nagymértékben alkalmazzák a megoldásokat, bár nem tudjuk pontosan, a dinamikus fejlődéssel kombinálva milyen lesz az összhatás. Sok országban rájöttek, költséghatékonyabb helyi, megújuló energiát termelő üzemekbe fektetni, mert így az energia szállítása és elosztása is jóval olcsóbb, mint a nagy, központi erőművekből. A napenergia ott bőven rendelkezésre áll, de a hasznosításába be kell fektetni.

– Mi a helyzet a Föld más szegényebb területein?

– Engem India aggaszt igazán. Ott nő nagyon dinamikusan a vásárlóerő és ebből következően a fogyasztás, az energiaigény. A sűrűn lakott területeken nehezebb az alternatív megoldásokat alkalmazni, nagyon sok ember számára kell biztosítani, hogy legalább az alapvető szintű energiaellátásuk meglegyen. Pozitív példaként hozható fel Kína, amely a világtörténelem legszennyezettebb országa volt, és még ma is az, de a helyzet sokat javult. Belátták, az nem folytatható, hogy háromnaponta helyeznek üzembe egy ezer megawattos szénerőművet. Ezzel mára felhagytak, sőt a meglévőket is elkezdték bezárni, és tisztább áramtermelési módokhoz folyamodnak.

– Mely területeken várható az éghajlatváltozás nyomán a migráció megindulása? Van, aki milliárdos létszámú népesség útra kelését is elképzelhetőnek tartja két évtizeden belül.

– Kínából éppen a gazdagabbak vándorolnak ki olyan európai országokba, köztük Magyarországra is, ahol a környezetszennyezési problémák jó részét már olyan szinten megoldották, ami náluk még sokáig elképzelhetetlen. Komoly kockázat az arab országok helyzete, ahol egyre megdőlnek az ötven fok feletti hőmérsékleti rekordok. A legtöbben nem olyan gazdagok, hogy ez ellen védekezzenek, a szíriai konfliktusokhoz is komoly mértékben járultak hozzá a szárazság miatti terméskiesések. Az éghajlatváltozás a csapadékviszonyok megváltozásán keresztül a legkézzelfoghatóbb, a vízhiány vagy éppen az áradások a legkomolyabb kiváltó okai lesznek a konfliktusoknak.

– Van globális megoldás? Olyan, amivel elérhető, hogy ne növekedjék tovább a hőmérséklet, ne alakuljanak ki tartós szárazságok?

– Igen, egyértelműen van. A legnagyobb károk elkerülésére meg kell próbálni másfél fokon tartani a felmelegedést – nem biztos, hogy sikerülni fog. Ennek a hatásaihoz még többé-kevésbé lehetne alkalmazkodni: Afrikában jelentős nyugati segítséggel, de átalakítható lenne úgy a gazdaság és a mezőgazdaság, az ivóvíz-szolgáltatás, hogy ezt el lehessen viselni, ne okozzon jelentősebb elvándorlást.

Afrika vízgazdálkodásának megváltoztatása megoldás lehet

– Ez a másfél fok nem tűnik jelentősnek. Miért okoz ez ekkora problémákat?

– Hosszú távú átlagokról van szó. Magyarországon jelenleg körülbelül 1,64 fokkal magasabb az átlaghőmérséklet, mint a nyolcvanas években. Ennek hatása, mint említettem, már látszik a terméshozamon, az invazív fajok térnyerésén. De láthatjuk, egyre intenzívebbek a viharok, gyakoribbak az aszályos időszakok, ha vannak áradások, azok is komolyabbak. Gondoljunk bele, ha a mi testhőmérsékletünk csak másfél fokkal emelkedik, már akkor sem érezzük jól magunkat, ha felmegy 39 fokra, akkor nem vagyunk képesek dolgozni sem, és a szervezetünk nem is bírja hosszú távon. A társadalom „szervezete" is ugyanúgy egy adott átlaghőmérsékleti viszonyra, klímára van beállva, ugyanolyan érzékeny már 1-2 fok melegedésre is. Végül is nem a másfél fokkal magával van a baj, hanem a következményeivel: az extrém időjárási viszonyokkal, mert az azok következtében kialakuló csapadékeloszlási változások komoly társadalmi konfliktusok okozói lehetnek. A tudósok megvizsgálták, mi lehet az a hőmérséklet-emelkedés, amelynek a hatásaihoz még nagyjából lehet alkalmazkodni. Az alap az ipari forradalom előtti szint: nem szabad engedni, hogy annál több mint két fokkal magasabbra emelkedjék a hőmérséklet. A Marshall-szigetek akkor már eltűnne a térképről a tengerszint növekedése miatt. És a két fokból egy már itt van.

Ürge-Vorsatz Diána
Neked ajánljuk
Ejtették New York keresetét az olajóriásokkal szemben Több ezren tüntettek Franciaországban a klímaváltozás elleni hatékony fellépés érdekében Megvan a módszer, amellyel a búza hatszor is teremhet évente Új eldobható termékek kerülhetnek tiltólistára az Európai Unióban Hogyan lehetek környezettudatos? (videó)
Tovább a forrásra: nepszava.hu
Vissza
Hírfolyam