2018. november 14., Aliz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Válasz egy globális sorskérdésre

Az elmúlt időszakban hatványozottan szembesült a világ a globális éghajlatváltozás katasztrofális hatásaival. A klímaváltozás kísérőjelenségei, ha úgy tetszik, az ipari forradalommal kezdődött robbanásszerű fejlődés ára.

A világsajtó szalagcímei egyrészt a pokoli hőhullámok áldozatairól, a sarkok olvadó jégsapkájáról, aszályokról, apadó folyókról tudósítottak, másrészt viszont pusztító áradásokról számoltak be. A nem is olyan távoli jövőben alacsonyan fekvő országok és part menti városok kerülhetnek víz alá. Mindezek mellett a klímaváltozás súlyos egészségi kockázatot is jelent, számos területen eddig nem ismert új kártevők, kórokozók jelennek meg, és járványok fenyegetnek.

Sokan azt gondolják, hogy az emberi tevékenység által okozott klímaváltozással szemben tehetetlen az emberiség, amíg a féktelenül növekvő fogyasztás és a profitérdek mozgatja a világot. Nyilván botorság azt hinni, hogy az emberi természet egyik napról a másikra megváltoztatható, és a fogyasztás terén a mai féktelenséget, „a mert megengedhetem magamnak” hozzáállást egyfajta észszerű önkorlátozás váltsa fel. Nem lemondva erről a reményről szerencsére van megoldás a klímakatasztrófa elkerülésére, és ennek kulcsa az energetika.

Fotó: commons.wikimedia.org

A földi klíma rohamos ütemű felmelegedéséért az ipari forradalom óta a szénalapú energiatermelés a felelős, miután a CO2-kibocsátás zömét évszázadok óta a szenet, illetve utóbb földgázt és kőolajszármazékokat használó erőművek adják.

Szerencsére a világ döntő része felismerte a veszélyeket, és tenni is akar a közös jövőért. A klímaváltozás elleni harc a XXI. század legnagyobb környezeti kihívása, amelyre csak és kizárólag globális összefogással lehet pozitív választ adni és reális eredményeket elérni. Erről tanúskodik a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény, amely minden idők legnagyobb és legfontosabb klímaváltozás elleni összefogása mentén születhetett meg 2015-ben. A célok elérése érdekében az egyes országoknak radikálisan csökkenteniük kell a fosszilis energiahordozók felhasználását, és jelentősen növelniük kell a szén-dioxid-kibocsátás-mentes energiatermelést.

Vezető szakemberek és meghatározó globális energetikai szervezetek egybehangzóan egyetértenek abban, hogy ennek útja az atomenergia és a megújuló energiaforrások részarányának növelése.

A napi politika szintjén persze ez a felismerés lassabban tör magának utat, de például éppen Franciaország az az ország, amely felismerte, hogy az atomenergia arányának csökkentése a megújulók javára egyáltalán nem járható út. A néhány nappal ezelőtti hírek arról szólnak, hogy egy francia kormányjelentés 6 új, EPR-típusú atomerőművi blokk építését javasolja annak érdekében, hogy Franciaország képes legyen hosszú távon fenntartani a nukleáris kapacitását. Az első blokk építése már 2025-ben megkezdődhet. Vele ellentétben Németország viszont mégis ezt az utat választotta, és az eredmény lesújtó lett. Az atomerőművek leállításának és a megújuló energiaforrások erőltetett fejlesztésének mérlegeként a továbbra is nagymértékű német szén- és gázerőművi részarány miatt nem lehet megfelelő mértékben csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, ezért Németország nem tudja teljesíteni a klímavédelmi célkitűzéseit. Mi több, a kiszámíthatatlanul termelő megújulók miatt

a rendszerbe állított szenes kapacitások kiszolgálása érdekében a felszíni szénfejtések egymás után nyelik el a falvakat, amelyek a bányák terjeszkedésének útjában állnak.

Az atomenergia és a megújuló energiaforrások együttes alkalmazása, a tiszta energia képes megálljt parancsolni a környezetpusztításnak és ezen belül a klíma rombolásának.

Európa válaszút előtt

Európa nyáron ízelítőt kapott abból, hogy mi vár rá, ha nem veszi komolyan a klímavédelmet.

Norvégiában a példátlanul tartós hőség és a több hónapja tartó aszály miatt leapadt a víztározók készlete, csökkent a vízerőművi termelés, ezért az ország, amely túlnyomórészt vízenergiát használ áramtermelésre, kénytelen volt az importra támaszkodni. Németországban a magasabb hűtővíz-hőmérséklet miatt szénerőműveket, Franciaországban pedig néhány atomerőművi blokkot is le kellett állítani.

Fotó: pixabay.com

A hőség miatt a napelemek hatásfoka csökkent (bár az Élő bolygónk korábban megírta, a hőséggel a napos órák száma is nő, ami a napelemeknek kedvez, bár a nagy meleg valóban nem jó a napelemeknek). Az Európa-szerte tartós melegben alig fújt a szél, ami miatt a szélerőművek termelése a töredékére esett vissza. A klímaberendezések használata miatt a télihez hasonló fogyasztást zömében a szenet és földgázt használó erőművek adták, paradox módon a helyzetet előidéző klímaváltozást erősítve a CO2-kibocsátás növelésével. 

Ezeket a hatásokat súlyosbítja az a tény, hogy 2030-ig az európai hagyományos erőművek elöregedése és klímavédelmi okok miatt jelentős villamosenergia-kapacitás fog kiesni a villamosenergia-termelésből. A francia környezetvédelmi miniszter épp a napokban mondott le. A francia áramtermelésben a jelenlegi 75 százalékos atomenergia részarányát nem lehet 50 százalékra csökkenteni 2025-re.

A cikk folytatásában a hazai feladatokról és megoldásokról, a jövő kihívásairól, a szélsőséges időjárás következményeiről és energetikai vonzatáról olvashatnak.

Hárfás Zsolt energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök,
az atombiztos.blogstar.hu szerzője

Neked ajánljuk
Ejtették New York keresetét az olajóriásokkal szemben Több ezren tüntettek Franciaországban a klímaváltozás elleni hatékony fellépés érdekében Megvan a módszer, amellyel a búza hatszor is teremhet évente Feltérképezik a Föld minden élőlényének genetikai kódját Egyre nehezebbek és magasabbak vagyunk
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam