2018. december 10., Judit
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Második Vénusszá válhat a Föld

Ahogy a belül felforrósodó sütő is egyre jobban melegíti a konyhát, a Föld is egyre több hőt ad le az űrbe, amint a felszíni hőmérséklete emelkedik. Amerikai kutatók a Föld hőháztartását tanulmányozva felvázoltak egy olyan forgatókönyvet, amelyben melegedő bolygónk egyre inkább a Vénuszhoz válik hasonlatossá.

Az 1950-es évek óta végzett megfigyelések meglepően egyszerű, lineáris összefüggést tártak fel a földfelszín hőmérséklete és a bolygó leadott hőmennyisége között.

A Föld rendkívül kusza rendszer, ahol számos, egymással bonyolult kölcsönhatásban álló tényező befolyásolhatja ezt a folyamatot, ezért a tudósok nemigen találtak rá magyarázatot, hogy a felszíni hőmérséklet és a kimenő hő közötti összefüggés ennyire szimplának és lineárisnak adódik.

Pedig a klímaváltozás hatásainak megbízható modellezéséhez szükség volna a jelenség pontos megértésére.

A Vénusz és a Föld. A Vénuszt a Föld testvérbolygójának is hívják, mivel a két bolygónak hasonló a mérete, a gravitációs ereje és a tömege. A kép méretarányos, a Vénusz átmérője 650 km-rel kisebb a Földénél, a tömege a földinek 81,5 százaléka Fotó: universetoday.com

Vízgőz-visszacsatolás

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) Föld-, Légkör- és Bolygótudományi Tanszékének kutatói most megtalálták a választ, s egyben azt is megjósolják, melyik ponton veszti érvényét ez a lineáris képlet. Elmagyarázzák: a Föld a bolygó felszínéről és a légkörből egyaránt lead hőt a világűrbe. Ahogy mindkettő felmelegszik – például mert több szén-dioxid kerül a légkörbe –, a levegő több vízgőzt vesz fel, ami tovább fokozza a légkör hővisszatartó képességét.

Ezt az ördögi kört, amelyben az üvegházhatás saját magát gerjeszti, vízgőz-visszacsatolásként ismerik a klímatudósok.

Az USA Tudományos Akadémiájának folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciencesben megjelentetett tanulmány azt is segít megmagyarázni, miként bontakoztak ki a földtörténeti múltban az extrém felmelegedési epizódok.

A Vénusz felszíne Fotó: NASA

Vigyázó szemetek a Vénuszra vessétek!

Összességében a kutatócsoport azt állapította meg, hogy a felmelegedő földfelszín egyre több hőt próbál leadni az űrbe, viszont ezzel egy időben a vízgőz mennyisége is nő a légkörben, ami elnyeli és csapdába ejti az infravörös tartomány bizonyos hullámhosszait. A vízgőz ezzel üvegházhatást kelt, vagyis megakadályozza a hő egy részének távozását.

„Olyan ez, mintha lenne egy ablak, amelyen keresztül a sugárzás folyama kiléphet az űrbe

– érzékelteti Daniel Koll, az MIT posztdoktor munkatársa és a közlemény szerzője. – A folyó egyre gyorsabban és gyorsabban folyik, ahogy a felszín melegszik, ugyanakkor az ablak egyre szűkebbre záródik, mert az üvegházhatás a sugárzás jelentős részét elfogja, és nem engedi kiszökni az űrbe.”

A fentiek értelmében a vízgőz üvegházhatása nyújt magyarázatot arra, miért áll egyenes arányban az űrbe elszökő hőmennyiség a felszíni hőmérséklettel: a légkör által kisugárzott hőtöbbletet pont ellensúlyozza a vízgőz fokozott hőelnyelése.

A teljes cikk itt olvasható.

Neked ajánljuk
Az USA a kibocsátáscsökkentés éllovasa A kaliforniai erdőtüzek fénye rávilágít a klímaváltozás valódi kockázataira A soron következő klímacsúcs házigazdája erdőültetésre biztatja a világot Újabb többezres tüntetés volt az ENSZ-klímacsúcs alkalmából Alma, a természet oltalma
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam