2018. október 22., Előd
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Jelentés a klímafrontról: a végjáték elkezdődött

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) által kiadott új jelentés még sokáig a legforróbb témák között szerepel majd. A Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága tételes kivonatot készített a 33 oldalas dokumentumból. Mivel a benne foglalt állítások valamennyiünket érintenek, elolvasását nem csak erős idegzetűeknek ajánljuk.

A jelentést még 2015 végén Párizsban, az egyezmény elfogadásával egy időben rendelték meg a világ kormányai arra való tekintettel, hogy egyes klímamodellek szerint a plusz 2 °C-os hőmérséklet-emelkedés estében is már több kis szigetország eltűnik a tengerek emelkedése miatt. 

A kormányok és nemzetközi intézmények 40 ország 91 tudósát választották ki arra, hogy három év alatt kidolgozzák a jelentést, amely több mint 6 ezer tudományos tanulmány következtetéseinek és 42 ezer szakértői, kormányzati véleménynek a szintézisét adja.

Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) új főtitkára sajtóértekezletet tart az ENSZ genfi székházában 2018. október 8-án. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb jelentése szerint sürgős intézkedésekre van szükség a párizsi klímaegyezményben vállalt cél eléréséhez, azaz hogy az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokon belül tartsuk a globális felmelegedést Fotó: MTI/EPA/Salvatore Di Nolfi

Az IPCC legutóbb 2014-ben készített jelentést, amely 1988 óta az ötödik volt a 6-7 évente megjelentő jelentések sorában. A következő, hagyományosnak tekintett jelentés 2022-re várható.

A mostani jelentés az elmúlt évek legjelentősebbikének tekinthető, de egyben a legellentmondásosabb is. Sok vita várható a megállapításairól (pl. hogy szabad-e a szén-dioxidot a levegőből kiszívó technológiákra hagyatkozni), illetve hogy egyáltalán érdemes-e egy ilyen szigorú célt kergetni, amit sokak szerint már lehetetlen elérni.

A jelentés lényege, hogy az 1,5 °C-os melegedés ijesztő következmények sorát indíthatja be, amiket csakis egy most kezdődő, emberöltőnyi időt (30 év) igénybe vevő, s az egész világra kiterjedő átalakulással előzhetünk meg.

A jelentés iránytűként szolgálhat a kormányok számára, hogy a gazdaságukat milyen irányba fejlesszék az egyre gyorsabban melegedő jövő küszöbén. Hatnapnyi feszült hangulatú kormányközi tárgyalás során Dél-Koreában a múlt héten fogadták el a jelentés 33 oldalas, döntéshozóknak szánt összefoglalóját.

Fotó: Ausztrál Tudományos Akadéma/youtube.com

Az összefoglaló négy fejezetből áll:

  • 1. Az 1,5 Celsius-fokos cél értelmezése
  • 2. Hatások, veszélyek
  • 3. Az 1,5 Celsius-fok elkerüléséhez szükséges lépések
  • 4.  A cselekvés felgyorsítása

Az 1,5 Celsius-fokos cél értelmezése

  • 1 °C-ot már melegedett a Föld az ipari forradalom előtti időkhöz képest. A jelenlegi trendekkel az 1,5 °C-ot 2030–2052 között lépjük át. A szárazföldek gyorsabban melegszenek, és hamarabb átlépik ezt a határt. A tengerek kicsit később, viszont az Északi-sarkvidék az átlagosnál 2-3-szor gyorsabban melegszik.

Az üvegházgáz-kibocsátás és a hőmérséklet emelkedése között fáziskésés van. Ezért valamekkora – 1 Celsius-fokot meghaladó – melegedés már elkerülhetetlen. Viszont az 1,5 °C matematikailag még elkerülhető volna.

  • A hőmérséklet-növekedés megfékezéséhez, azaz a hőmérséklet stabilizációjához a globális üvegházgáz-kibocsátásokat „nettó zéró”-ra kellene csökkenteni, és ott is kell tartani. A „nettó zéró kibocsátás” egy laza megfogalmazás, ami a párizsi megállapodásban is globális szintű célként szerepel. Azt jelenti, hogy lecsökkentjük a kibocsátást 0-ig, vagy addig, amíg tudjuk, és amit nem tudunk, annak megfelelő mennyiségű CO2-ot kiszippantunk a levegőből (negatív emisszió) új, jelenleg még kísérleti fázisban lévő technológiákkal vagy fásítással. Párizs szerint ezt a célt a 2050–2100 közötti időszakra kell elérni. 
Fotó: pexels.com

Hatások, veszélyek

  • A félfoknyi többletmelegedés az egészségügyi hatások tekintetében a legjelentősebb. Jelentősen növeli a maláriát, dengue-lázat terjesztő szúnyogok életterét, és súlyosbítja az általuk okozott betegségeket.
  • 1,5 °C-nál a teljes népesség 14%-a, 2 °C-os növekedés esetében pedig már a lakosság 37%-a 5 évente szembesül egy hőhullámmal.
  • A földjükből, illetve halászatból élőket érinti a legérzékenyebben a klímaváltozás. Közülük is az Északi-sark környékén, a száraz területeken, a szigeteken és a legszegényebb országokban élőket.
Fotó: shutterstock.com

Az 1,5 °C-os és a 2 °C-os forgatókönyvek közötti különbség, hogy a 2 °C esetében akár több száz millióval több ember zuhanhat vissza a szegénységbe 2050-ig.

  • 2 °C-os növekedés esetén a korallzátonyok 100%-a elpusztul, 1,5 Celsius-foknál „csak” 70-90 százalékuk. 500 millió ember megélhetése függ közvetlenül, illetve közvetetten korallzátonyoktól.
  • A 2 °C-os növekedés az 1,5 °C-hoz képest a permafroszt akkora területen történő további felolvadását jelenti, mint Irán vagy Mexikó (1,5-2,5 millió km2).
  • A jégmentes északi-sarki nyarak előfordulásának esélye 1,5 °C-nál évszázadonként egy, 2 °C-nál évtizedenként egy.
  • A tengerszint emelkedése a 2 °C-os forgatókönyv esetében 2100-ra 10 centiméterrel lesz nagyobb, mint amit az 1,5 °C-os hőmérséklet-emelkedés okozna.
Ez a 10 centiméter 10 millióval több embert tesz ki tengerparti áradásoknak, illetve a talajvizek sóssá válásának Fotó: pixabay.com
  • 2100 után sem nem áll meg a tengerszint-emelkedés, ezért végül is az 1,5 °C-os cél a szintemelkedés lassítását biztosíthatja, időt adva ezzel a part mentén élők adaptációjára.

Ha sikerülne stabilizálni a hőmérsékletet, akkor is évszázadokig fokozatos tengerszint-emelkedésre kell számítani. Ha Grönland és az Antarktisz is elolvad, akkor sokméteres emelkedés következik be.

  • A biodiverzitás hanyatlásában is nagy különbség van az 1,5 °C és a 2°C között: kétszer annyi állat- és növényfaj területi előfordulása csökken a felére 2 °C esetén. (Például a gerincesek 4%-ának az előfordulása szűkülne a felére 1,5 °C esetén, és 8%-uknak 2 °C esetén).
Fotó: shutterstock.com
  • A termények mennyisége és minősége, továbbá a haszonállatok is megsínylik az erősebb melegedést, ezzel nehezítve az élelmiszer-termelést. Számszerű becslés ezzel kapcsolatban nem szerepel a jelentésben.
  • A dokumentum felsorol több lehetőséget a globális felmelegedés hatásainak enyhítésére vonatkozóan: ilyen például az aszálytűrő növények termesztése, illetve a tengerszint-emelkedéssel kapcsolatban a védőfalak felhúzása.

Az 1,5 °C elkerüléséhez szükséges lépések

  • Az 1,5 °C évente 900 milliárd USD energetikai jellegű kibocsátáscsökkentési beruházást igényel 2016–2050 között (ez az évi globális GDP 2,5%-a). Ez az összeg egyébként 12%-kal magasabb, mint ami a 2 °C-hoz kell.
  • A teljes energiarendszer 2016–2035 között évi 2400 milliárd USD beruházást igényel.
  • Az áramtermelésben 2050-re a megújuló energiák arányának 70-85%-ra kell nőnie a jelenlegi 25%-hoz képest. A 2015-ben megújuló energiára fordított befektetések 4-5-szörösére van szükség a kellő szint biztosításához.
  • 2050-re a földgáz lehetséges arányát csupán 8%-ra teszi a jelentés, a szénét pedig 0%-ra.
Fotó: shutterstock.com

Az IPCC magasabb atomenergia-arányt, illetve a szén-dioxid-leválasztó és -tároló technológiával felszerelt hőerőművek (ilyen technológia mellett akár szénerőművek is működhetnek) arányának növelését sürgeti 2050-re.

  • Az 1,5 °C tartásához a globális CO2-kibocsátásoknak 2010 és 2030 között 45%-kal kellene csökkenniük, és 2050-re el kellene érniük a nettó zérót. A 2 °C-hoz elegendő, ha 2010–2030 között 30%-kal esik a kibocsátás, és csak 2075-re lesz nettó zéró a kibocsátás.
  • Az energiaintenzív iparágaknak – pl. acélgyártás, üveggyártás – 2050-re 2010-hez képest 75-90%-kal kellene csökkenteniük a CO2-kibocsátásukat. A 2°C-hoz elegendő lenne az 50-80%-os csökkenés. A technológiák már rendelkezésre állnak, de drágák, és lassú a széles körű elterjedésük.
  • Az épületek energiafogyasztását 55-75%-ban áramból kellene fedezni, a közlekedést pedig 35-65%-ban elektromossá kellene tenni (most kb. 5%-nál tartunk).
  • A metán- és koromkibocsátásnak 2010–2050 között 35%-kal kellene esnie. A nitrogén-oxid kicsit emelkedhet, ugyanis a biomassza-termelés mindenképpen szükséges a fosszilis energiahordozók kiváltásához, ez pedig megnövekedett mezőgazdasági termeléssel (és nitrogén-oxid-kibocsátással) jár.
  • Az IPCC szerint a földhasználatban, mint ahogy a táplálkozásban is, változásra van szükség, de a konkrét számok hiányoznak az erdők irtásának megállítása vagy a húsfogyasztás csökkentése kapcsán.
Fotó: IDS.photos/Wikimedia Commons
  • Az 1,5 °C „karbonbüdzséje” 420-570 milliárd tonna (ez a jelenlegi szinttel számolva 10-14 év alatt kibocsátott mennyiségnek felel meg), azaz ennyit lehet még legfeljebb elégetni, és ez is csak 66%-os eséllyel elegendő az 1,5 °C tartásához. (A büdzsé 300 milliárd tonnával magasabb, mint azt az IPCC korábban becsülte, az új adatok, számítási módszerek alkalmazása miatt.)
  • A geomérnökség, például napsugarakat visszaverő anyagok kibocsátása a levegőbe a repülők kerozinjának kénnel történő összekeverésével – meg van említve mint „elméletileg elképzelhető módszer” a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartásához. Ugyanakkor ezeket a technológiákat az IPCC nem vette figyelembe modellszámításaiban a „nagy bizonytalanságok”, „tudományos hiányosságok”, „jelentős kockázatok” és „intézményi és társadalmi korlátok” miatt.
  • Ugyanakkor nem sorolja a geomérnökséghez a már levegőben lévő CO2 kiszippantását, így például a szén-dioxid-leválasztó és -tároló technológiát, amely révén az évszázad során legjobb estben is 100 gigatonna CO2-t (jelenlegi szinten 2,4 évnyi kibocsátást), legrosszabb esetben pedig 1000 gigatonnát (24 évnyi kibocsátást) kell eltávolítani a levegőből (attól függően, hogy milyen gyorsan sikerül elérni a nettó zérót.).
  • Az IPCC szerint ezek a „CO2-eltávolítási technológiák” szükségesek lesznek, ha az 1,5 °C-ot túllépjük, de utána mégis vissza akarunk térni erre a szintre. Az EU a dél-koreai tárgyalások során azért kardoskodott, hogy kerüljön be a szövegbe, hogy nem szabad átlépni az 1,5 °C-ot, hogy aztán később majd úgyis visszatérünk oda, mert maga az átlépés olyan folyamatokat indíthat be, ami után már nem lehetséges a visszatérés.
Fotó: shutterstock.com

A cselekvés felgyorsítása

  • A párizsi klímavállalások elégtelenek az 1,5 °C-hoz. Legfeljebb 3 °C-hoz tartalmaznak elég csökkentési ígéretet. A Párizsban jelzett kibocsátások évi 52-58 milliárd tonnára nőnek 2030-ra, miközben akkor már csak 35 milliárd tonna lehetne maximum.
  • Minél alacsonyabb a kibocsátás 2030-ban, annál könnyebb lehet elérni az 1,5 °C-os célt.

Ha tovább húzzuk az időt (gyenge célokkal), akkor annál drágább lesz az átállás később, hiszen sok beruházást most feleslegesen végzünk el – például az új szénerőművek építését.

  • A fölmelegedés 1,5 °C alatt tartása több fenntartható fejlődési cél teljesülését segítené, így például az egészség javításával és a fenntartható városok kialakításával kapcsolatos célokét. Ugyanakkor, ha nem kellő körültekintéssel végezzük, akkor a szegénység, az éhezés elleni harcot vagy akár a vízzel kapcsolatos fenntartható fejlődési cél elérését is hátráltathatja.
Fotó: Nicole S Glass/Shutterstock.com

Ami kimaradt

  • Szaúd-Arábia követelésére kikerült a szövegből, hogy a fosszilis energia kitermelésének 2015–2050 között 60%-kal kellene csökkennie.
  • Januárban még azt tervezték, hogy lesz egy magas szintű állásfoglalás, ami a jelentés üzeneteit egyszerű nyelvezettel összefoglalta volna. Ez elmaradt, ami jól mutatja, politikailag mennyire érzékenyek a megállapítások.
  • Az „1,5 °C értelmezése” fejezetből kimaradtak az utalások arról, hogy mennyire megvalósítható a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartása, illetve mennyire fontos a fenntartható fejlődés koncepciójának szem előtt tartása.
  • A „Hatások, veszélyek” fejezetben csak annyi szerepel, hogy a hőhullámok, aszályok, árvizek súlyosabban jelentkeznek a 2°C-nál, mint az 1,5 °C esetében. Az USA kérésére kikerült, hogy „jelentős különbségek” vannak a szélsőségeket tekintve a két forgatókönyv között. Ehelyett annyi szerepel, hogy „robusztusak a különbségek a regionális klimatikus jellemzőket illetően”.

Vélemények a jelentés kapcsán

  •  Az IPCC egyik társelnöke szerint valószínűleg a világtörténelem során az emberiség számára legkritikusabb pár év előtt állunk.
  • Egy másik társelnök az esélyek kapcsán azt mondta, hogy az 1,5 °C betartása a kémia és a fizika törvényei szerint még lehetséges, de soha nem látott horderejű változásokat tenne szükségessé.
  • Egy korábbi IPCC-tudós szerint csak vágyálom az 1,5 °C, még úgy sem sikerülhet azon belül tartani a fölmelegedést, hogy ideiglenesen túlszalad a higanyszál, majd visszatér.
  • Egy másik tudós szerint viszont van értelme, mert ha meg sem próbáljuk tartani az 1,5 °C-os határt, akkor biztos, hogy nagyon túl fogjuk szárnyalni.
  • „Az, hogy képesek vagyunk 1,5 °C-on belül tartani a melegedést, olyannyira nevetséges, hogy még gondolni sem érdemes rá” – mondta egy másik klímatudós.
  • Greenpeace: a tudósok a 33 oldalas jelentést egész egyszerűen összefoglalhatták volna úgy: „cselekedjetek most, idióták”. Ehelyett udvariasan számokat, tényeket és grafikonokat soroltak 33 oldalon.
Neked ajánljuk
Ejtették New York keresetét az olajóriásokkal szemben Több ezren tüntettek Franciaországban a klímaváltozás elleni hatékony fellépés érdekében Megvan a módszer, amellyel a búza hatszor is teremhet évente Legkevésbé a fiataloknak fontos a szelektív hulladékgyűjtés Fazékmustra: nem mindegy, miben fő az étel
Forrás: Élő Bolygónk
Vissza
Hírfolyam