2019. január 24., Timót
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Ezekben a metropoliszokban néhány év múlva kristálytiszta levegőt szívhatunk

2050-re a világ népességének kétharmada él majd városokban, ezért az épületek energiahatékonysága döntő fontosságú lesz. Világszerte sok város tűz ki fenntarthatósági célokat, a World Research Institute (WRI) ezek közül hetet tartott kiemelésre méltónak.

Bogotá 

A T7/T8 torony a hagyományos irodaházakhoz képest 15 százalékos energia- és 38 százalékos vízmegtakarítást ért el Fotó: Wikimedia

A dél-amerikai ország már most megkezdte a földhasználat optimalizálását és az energiahatékonyság növelését. A cél, hogy a lehető legkisebb mértékben növekedjen Bogotá területe, és minimalizálják az energiafogyasztást. Most készül a következő 12 évre szóló fejlesztési terv, s ennek egyik fő célja, hogy az új épületekben fajlagosan 32 százalékkal mérsékeljék a szén-dioxid-kibocsátást. 

Boston

A bostoni közkönyvtárban  jól szigetelt, extra fényáteresztő képességűre cserélték a korábbi sötét ablaküvegeket, így az épület jó részét természetes fénnyel világítják Fotó: Wikipedia

Boston a népességnövekedés ellenére 2050-re teljesen karbonsemlegessé kíván válni, ezért félszáz olyan épületet húznak fel néhány éven belül, amely megfelel a legmagasabb fenntarthatósági építési szabványnak, a LEED-nek (Leadership in Energy and Environmental Design). 

Oslo

Oslóban gombamód szaporodnak a passzívházak  Fotó: Pinterest

A norvég főváros már most is a világ egyik leginkább fenntartható városa, ám vezetői nem állnak le: az új házaknál már nem a zéró kibocsátás a szabvány, hanem a kötelező energiatermelés. Oslo 2030-ra karbonsemleges lesz, a kibocsátási adatokat a város több helyén mérik.

London

Kertek a házak tetején Fotó: YouTube

A brit főváros Bogotához hasonlóan 2050-re tűzte ki a karbonsemlegességet, ám közben az első nemzeti „parkvárossá” kíván válni. 2025-re 60 százalékkal akarják visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást, a város területének már negyven százalékát alkotják a parkos körzetek, s csak a belvárosban már több mint hétszáz zöld tető termel oxigént. 

A  World Research Institute  listájára még Fokváros, Seattle és Melbourne is felkerült – ha ezek a metropoliszok tartják magukat a tervükhöz, akkor néhány év múlva valóban kristálytiszta levegőt szívhatnak az ott élők. 

Neked ajánljuk
A szén-dioxid-kibocsátás 3,4 százalékkal emelkedett 2018-ban az Egyesült Államokban A svéd Uppsala nyerte a WWF globális kihívását Klímabarát átmenet előtt a hazai energetikai szektor Több pénzt költene klímavédelemre és innovációra az Európai Parlament NASA-képek az Aletsch-gleccser olvadásáról
Tovább a forrásra: hvg.hu
Vissza
Hírfolyam