2018. november 18., Jenő
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Így zsigerli ki a bolygót a húsipar – Az utolsó percekben vagyunk

Ahhoz, hogy a folyamat visszaforduljon vagy legalább stagnáljon, mindannyiunknak tennünk kell valamit. A Föld pusztulásának egyik fő oka azonban továbbra is fennáll: ez pedig nem más, mint a nagyüzemi állattenyésztés. Mezei M. Katalin (wmn.hu) gondolatai a húsipar környezetre gyakorolt negatív hatásairól.

Számos kultúrában, így a miénkben is nagy hagyománya van a húsevésnek. Korábban azonban az átlag nem jutott hozzá nap mint nap ilyesféle táplálékhoz – általában néhány tyúk kapirgált a kertjükben, a szerencsésebbnek esetleg volt egy-két malackájuk, tehénkéjük.

Aztán az agrárforradalom révén az állattartás is hatékonyabbá vált. Ma már lényegében korlátlanul áll rendelkezésre a hús, illetve ahhoz kapcsolódóan a tojás és a tejtermékek. A viszonylagos jólétért azonban nagy árat fizetünk.

Fotó: Shutterstock

Erdőirtás, műtrágyázás

  • A milliárdos nagyságrendű állatállománynak ennie kell. Ezt csak az iparszerű takarmánytermelés révén lehet biztosítani, ami értelemszerűen helyigényes.
  • Hely azonban – szabad területek híján – leginkább csak az újabb és újabb erdők kiirtásával nyerhető.
  • Emellett a rendszer a kőolajat és földgázt használó műtrágyagyártáson alapul.

Növekvő vízlábnyom

  • Szükség van továbbá öntözésre, melynek során az úgynevezett vízlábnyomunk egyre nő.
  • A rendelkezésünkre álló vizet legnagyobb arányban a mezőgazdaság használja fel. Az ENSZ környezetvédelmi programja oldalán megjelent tudományos kutatás szerint nagyjából 70 százalékról van szó.
  • Természetesen az agrárium közvetlen emberi fogyasztásra is termel, ám területeinek bő háromnegyed részét az állatok táplálékát biztosító legelők, illetve földek teszik ki.
Fotó: Shutterstock

Metánkibocsátás – sokkal rosszabb a szén-dioxidnál

  • Ami bemegy, az ki is jön – többek között metán formájában. Ennek a gáznak, mint a Times for Change nevű oldalon látható, a klímára gyakorolt negatív hatása 23-szorosa a szén-dioxidénak.
  • Az úgynevezett haszonállatok közül a szarvasmarha bocsátja ki a legtöbb metánt: évente 70–120 kilogrammot.
  • Jelenleg nagyjából 1,5 milliárd tehén és bika járul hozzá – persze a legkevésbé sem tudatosan – a globális felmelegedéshez, számos más állattal egyetemben.

A trágya sokszor veszélyes hulladék

  • Az ipari állattartás másik elkerülhetetlen velejárója a trágya, amelynek eredetileg megvan a maga funkciója: ily módon adja vissza a földnek az állat azt, amit táplálék formájában elvett tőle. A manapság termelődő mennyiségben azonban már eleve nincs rá szükség.
  • Ráadásul az állatokat, akiktől a trágya „származik”, a minél magasabb hús-, tej- vagy tojáshozam érdekében antibiotikumokkal és hormonokkal kezelik, amelyek a „végtermékkel” együtt bejutnak a talajba, a vizekbe, és ezzel gyakorlatilag mindenhová.
Fotó: Shutterstock

Mezei M. Katalin cikke azonban nemcsak a problémákról, de a lehetséges megoldásokról is beszél.

Neked ajánljuk
Sok csokoládét eszik? Akkor elég nagy lehet a vízlábnyoma A jó példa legyen ragadós Népszerű a zöldkötvény a pénzvilágban Szuperfalanszterek A hőhullámok ronthatják a férfiak termékenységét
Tovább a forrásra: wmn.hu
Vissza
Hírfolyam