A műanyagiparból származó üvegházhatású gázok emelkedése várható
A kőolajiparból – illetve a kapcsolódó műanyag-, műtrágya- és gyógyszergyártásból – származó üvegházhatású gázok kibocsátásának hirtelen növekedése miatt az egyéb szektorok csökkentései mégsem fognak érződni az éghajlaton – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség legújabb riportjából.
„Ha a következő éveket nézzük, messze a petrolkémiai ipar üzemanyagkereslet-növekedése a vezető globálisan, sokkal nagyobb, mint az autóké vagy a kamionoké, repülőké vagy a hajóké” – nyilatkozta Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója a nytimes.com-nak.
A kőolajipar termékei a legnagyobb energiafogyasztók, és egyúttal az ipar harmadik legnagyobb üvegházhatású-gáz kibocsátói.
A riport szerint ezen szektorok közvetlen gázkibocsátása 2030-ra 20, 2050-re 30%-kal nőhet.
A riport szerint a műanyag az abszolút csúcstartó, ami a petrolkémiai ipar növekvő ökológiai lábnyomát illeti. Világszinten durván 300 millió tonna műanyag termelődik évente.
A műanyag a modern élet elkerülhetetlen része lett az elmúlt 50-60 évben. Míg könnyűnek tűnhet palackozott vízről újratölthető kulacsra váltani, egyéb műanyagok közel sem olyan könnyen helyettesíthetők – fogalmaz a humusz.hu.
A kőolajipari termékek piacának felfutása ráadásul a műtrágya alkalmazását is fokozza, amit a túlnépesedéssel együtt járó termelésnövekedés magyaráz.
A fejlődő országok, különösen a nagyon sűrűn lakottak, jólétük növelése érdekében nagy valószínűséggel növelni fogják a műtrágyafogyasztásukat is – amely javarészt földgázból készül. A riport szerint 2030-ra előreláthatóan durván 7%-kal fog megnőni a petrolkémiai cégek földgáz iránti kereslete.
