Jobban kéne hinnünk a kis lépések erejében
A klímaváltozással járó rendkívüli időjárási jelenségeket mindenki tapasztalhatja már Magyarországon is. Ennek ellenére az egyéni felelősség és cselekvés hatékonyságának megítélése hazánkban rendkívül alacsony. Pedig alulról jövő kezdeményezések nélkül lehetetlen hatékonyan visszafogni a környezetszennyezést.
Az államok elbukni látszanak a klímaváltozás megállításában, de a kis, lokális szereplők egyre aktívabbak. Természetesen a magyar társadalomban sem egyöntetű a személyes felelősség hárítása. A G7 a 2016-os European Social Survey adatai alapján vizsgálta meg, melyik csoportok tudatosak a klímaváltozással kapcsolatban.
Jelentős különbségek vannak az egyéni felelősség átérzésében a különböző jövedelmű csoportok között is.
Azok, akik számára nem jelent problémát a megélhetés, sokkal inkább tudatában vannak az egyéni felelősségüknek.
.jpg)
A különböző iskolázottságú csoportok egyéni felelősségérzete nagyban eltér a kérdéssel kapcsolatban.
Az alacsonyabb végzettségűek sokkal kevésbé tartják magukat érintettnek, mint a magasabb végzettségűek. Az iskolázottság növekedésével egyre inkább emelkedik a felelősségtudat is, igaz, még a diplomások körében is elmarad az európai átlagtól.
Regionálisan is nagy különbségek vannak az országon belül ebben a kérdésben. Kiemelkednek a Nyugat-Dunántúlon élők az észak- és nyugat-európai szintet közelítő felelősségérzetükkel, miközben a Dél-Alföldön és a Közép-Dunántúlon még a magyar átlaghoz képest is jóval kevésbé tartják saját felelősségüknek a klímaváltozás elleni fellépést az emberek.
.jpeg)
Érdekes eltérések látszódnak abban is, ahogy a különböző típusú településeken élők vélekednek a kérdésben,
a nagyvárosok elővárosaiban élők ugyanis rendkívül alacsonyra értékelték a saját felelősségüket a többiekhez képest.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a nők inkább tartják saját felelősségüknek a klímaváltozás elleni cselekvést, mint a férfiak. Nem számít viszont ebből a szempontból a kor és az, hogy van-e gyermeke a válaszadónak.
