2018. december 12., Gabriella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A kaliforniai erdőtüzek fénye rávilágít a klímaváltozás valódi kockázataira

Donald Trump amerikai elnök átmeneti jelenségnek tekinti a kaliforniai erdőtüzek felerősödését, amiért a hibás erdőgazdálkodást terheli a felelősség. A tudományos kutatások alapján azonban sokkal aggasztóbb és nehezebben kontrollálható tényezők sejlenek fel a háttérben. 

Az utóbbi évek szomorú rekordok sorát hozták Kalifornia államnak: a 2017-es erdőtűzszezon volt az eddigi legdrágább és legpusztítóbb, a 2018. júliusi Mendocino tűz kiterjedése 60%-kal haladta meg a korábban regisztrált legnagyobb tűzvészét, a változatlanul tomboló Camp pedig az eddig látott legnagyobb pusztítást vitte végbe. Kalifornia történetének 10 legnagyobb erdőtüzéből hat az elmúlt három évben tombolt.

A Kaliforniában pusztító erdőtűz épületeket emészt fel Malibuban 2018. november 9-én Fotó: MTI/AP/Ringo H.W. Chiu

Egyre több tudományos kutatás támasztja alá, hogy a tüzek gyakoriságának és intenzitásának növekedéséért a klímaváltozás okolható.

Bár valamennyi szerepe az elnök által kritizált erdőgazdálkodásnak is van, a tüzek nem csak az erdőkben pusztítanak. Ugyanakkor a klímaváltozás több szinten, közvetlen és közvetett módon is kedvez a tűzvészek kialakulásának – fogalmaz Dana Nuccitelli környezetkutató, tudományos szerző a Climate Connectionsnek írt összefoglalójában.

Szárazság

Nincs tűz, ha nincs, ami táplálja. A rekordmagas hőmérsékleti értékek miatt – 2014 és 2018 között volt Kalifornia történetének öt legmelegebb éve! – a növények párolgása fokozódik, a talaj és a növényzet kiszárad.

Fotó: MTI/EPA/EFE/Mike Nelson

Kevesebb csapadék

A szárazságot a csapadékos időszak csökkenése tovább fokozza. Az év problematikus időszaka korábban októberrel véget ért – most november van, és 8000 tűzoltó küzd megfeszített tempóban a lángok megfékezéséért.

A csapadék csökkenésének okait Kaliforniától több ezer kilométerre kell keresni.

A jégmezők eltűnésével fokozódó északi-sarki felmelegedés miatt legyengülnek a nagy térségek közti hőmérséklet-különbségek miatt kialakuló futóáramlatok, amelyek a Föld északi féltekéjének időjárását szabályozzák. Az áramlások lassulásával a szélsőséges időjárási események előfordulásának valószínűsége és időtartama is megnő.

A futóáramlás szállítja az erdőtüzek füstjét Észak-Amerika felett (2017) Fotó: Jeff Schmaltz LANCE/EOSDIS MODIS Rapid Response Team, GSFC/NASA

Ez bizonyos helyeken hurrikánokat és rekordmennyiségű csapadékot eredményez – máshol, mint éppen Kaliforniában, a forró száraz levegő beszorulásával, a viharok kialakulásának akadályozásával jár.

Szelek szárnyán

A Santa Ana egy száraz, meleg, főn típusú áramlás, ami a Nevada-sivatag felől fúj a Csendes-óceán felé. Leggyakrabban a késő őszi–téli időszakban alakul ki, és éri el a Kaliforniai-félszigetet – írja az idojaras.hu.

A klímaváltozás hatására egyes kutatások szerint a tüzek terjedését és intenzitását fokozó szelek kialakulása az év későbbi időszakára tolódik, így az erdőtűzszezon is hosszabb lesz.

Fotó: MTI/AP/Ringo H.W. Chiu

Amennyiben a klímaváltozás mérséklése érdekében nem történnek erőfeszítések, egy 2015-ös kutatás becslései alapján a század közepére akár 70%-kal is megnőhet a katasztrófától rendszeresen sújtott területek nagysága.

Neked ajánljuk
Az USA a kibocsátáscsökkentés éllovasa A soron következő klímacsúcs házigazdája erdőültetésre biztatja a világot Az aszály miatt adják el lányaikat az afgán szülők 7500 tonna: már az űr is tele van szeméttel Pályázat innovatív, energiatudatosságra fókuszáló ötletekre
Tovább a forrásra: yaleclimateconnections.org
Vissza
Hírfolyam