Milyen meredek a klímaváltozás lejtője?
Számos tudós szerint a jelenlegi földi élet nem fenntartható – akár már egy emberöltőn belül is eltűnhet a ma ismert élővilág. Átfogó és közös gazdasági, tudományos és technikai folyamatok szükségesek a fenntartható jövő biztosításához.
Húszezer évvel ezelőtt Európa nagy részét jégtakaró borította, és csak a hőmérséklet tartós emelkedése után indulhatott fejlődésnek az emberi civilizáció. A ma zajló globális felmelegedés – amely számos tudós szerint a társadalmi tevékenységek számlájára írható – szokatlanul gyors ütemű.
Egyre több az időjárási katasztrófa
„Haladunk lefelé a lejtőn” – mondta Mika János klímakutató. Az M5 Ez itt a kérdés című műsorának klímaváltozással kapcsolatos adásában.
Jelenleg a 1,5 Celsius-fokos emelkedés kétharmadánál járunk, és ez is elég volt az extrém időjárási jelenségek gyakoribb megjelenéséhez.
Munkácsy kiemelte az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének októberi bejelentését, hogy az emberiségnek 10-12 éve maradt a radikális változtatásokra. Nyilván a fosszilis energia gazdasági érdekköre nehezen mond le a bevételeiről, a tudományos világ álláspontja azonban egyértelmű – tette hozzá.
Ha az erőforrásaink végesek, mi pedig egyre gyorsuló ütemben használjuk fel őket, akkor teljesen logikus, hogy idővel elfogynak. Lehet, hogy eljön az a pillanat, amikor a körülmények miatt az ember már nem tud a Földön élni
– egészítette ki az elhangzottakat Erdélyi Éva.
A természet mondja ki a döntő szót
Napjaink drasztikus változásai több millió ember életét veszélyeztetik. A globális gazdaságra gyakorolt hatás mellett az éghajlati övek eltolódása az ökoszisztémában is komoly zavart okoz, ez pedig egészen az emberig elérhet.
A kutatók úgy látják, hogy a helyzet visszafordíthatatlan. A genetikai erózió sebessége olyan nagy, hogy bármikor összeomolhat az ökológiai rendszer – mondta Munkácsy Béla, az ELTE adjunktusa. Erdélyi Éva hozzátette:
a klímaváltozás előtérbe helyezi azokat a mezőgazdasági kutatásokat, amelyek az őshonos fajtákhoz nyúlnak vissza, hiszen azok kevésbé érzékenyek.
A globális felmelegedésre adott válaszul jelentek meg azok az innovációk is, amelyek a technikai fejlődést és az emberiség ipari hagyományait helyezik más alapokra, és szakítanak a fosszilis energiahordozókkal. Ilyen fejlesztés az úgynevezett programozott otthon is, amely képes optimalizálni a felhasznált energia felvételét.
Van remény?
„Ne pazaroljunk feleslegesen. Nem kell előállítani azt az energiát, amit nem használunk el” – foglalta össze a hétköznapi emberek legfontosabb teendőit Erdélyi Éva. „Nem kell ahhoz okosház, hogy lekapcsoljuk a világítást, vagy kihúzzuk a konnektorból a nem használt elektromos készülékeket” – tette hozzá.
Oda kell figyelni, hogy ne vegyük meg azt az 50 ezer forintnyi élelmiszert, amit évente egy négytagú család kidob.
Ezzel azért is nagy kárt okozunk, mert nemcsak a megsemmisítés, hanem az előállítás is energiával jár. Ha mindenki odafigyel, és hozzáteszi azt, amit tud, az sokat segíthet – mondta a BGE docense.
