2019. július 17., Elek, Endre
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Megállapodás született a párizsi egyezmény végrehajtásának szabályrendszeréről

Megállapodás született a három évvel ezelőtt megkötött párizsi klímaegyezmény végrehajtásának szabályairól és menetrendjéről a lengyelországi Katowicében tartott ENSZ-klímakonferencián.

A két hete kezdődött értekezleten – az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 24. ülésén (COP24) – mintegy kétszáz ENSZ-tagország szakpolitikusai és diplomatái vettek részt.

A záródokumentum részletekbe menően

rögzíti azt a szabályrendszert, amely meghatározza, hogy a tagországoknak milyen irányelvek és menetrend szerint kell elérniük a 2015-ös párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célokat –

legfőképp azt, hogy 2030-ig jelentős mértékben csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás, megakadályozandó a katasztrofális léptékű globális felmelegedést.

Fotó: COP24/facebook.com

A maratoni tárgyalások végén Michal Kurtyka, a COP24 lengyel vezetője úgy fogalmazott, hogy a résztvevők „a megállapodáscsomag révén ezernyi apró lépést tettek meg együtt előre, amire büszkék lehetnek”. Kurtyka szerint valószínűleg minden egyes ország talál majd a megállapodásban olyat, ami nincs ínyére, de a résztvevők komoly erőfeszítéseket tettek, hogy kiegyensúlyozzák a különféle érdekeket.

António Guterres ENSZ-főtitkár azt hangoztatta, hogy a párizsi egyezmény megvalósítási szabályrendszere az átalakulás alapjául szolgál, és határozottabb erőfeszítések megtételét követeli meg a nemzetközi közösségtől.

„A tudomány világosan megmutatta, ambiciózusabbnak kell lennünk ahhoz, hogy leküzdjük a klímaváltozást” 

– mondta Guterres. Hozzátette, hogy ez lesz a figyelem középpontjában a következő klímacsúcson, amelyet jövő szeptemberre hív össze.

Michal Kurtyka cseh környezetvédelmi miniszterhelyettes és António Guterres ENSZ-főtitkár az ENSZ 24. nemzetközi klímakonferenciáján Fotó: MTI/EPA/Hanna Bardo

A katowicei értekezleten az egyik fő vitás kérdés az volt, hogy a végső megállapodás hogyan viszonyuljon az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) októberi jelentéséhez, amelyet a legfontosabb tudományos útmutatónak tartottak a párizsi egyezmény megvalósításához. Az IPCC úgy foglalt állást, hogy ehhez drámai mértékű átalakulás szükséges a világgazdaságban, le kell mondani a fosszilis üzemanyagok használatáról.

A katowicei értekezleten azonban az olajtermelő országok – az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia és Kuvait – megakadályozták az IPCC-jelentés ajánlásainak elfogadását, amit felháborodással fogadtak kisebb szigetországok és környezetvédelmi csoportok.

Fotó: MTI/PAP/Andrzej Grygiel

Bár a párizsi klímaegyezmény szerint az országoknak közös felelősségük van az éghajlatváltozás elleni harcban, minden országnak a maga felelősségéhez és képességeihez mérten kell hozzájárulnia ehhez. A szakpolitikusoknak sikerült áthidalniuk egy sor nézeteltérést a 156 oldalas „szabálykönyvben”, amely rögzíti például azt is, hogy egy adott országnak hogyan kell jelentést tennie és monitoroznia a saját maga által vállalt kötelezettségek teljesítését.

Neked ajánljuk
Egyre melegebb nyarak jöhetnek Nagy-Britannia lép először a G7-országok közül A klímát számos tényező alakítja, és biztos, hogy az ember az egyik Fejleszti termékei energiahatékonyságát a Rockwool Az EU az Energia Charta Egyezmény korszerűsítését sürgeti
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam