2019. július 21., Dániel, Daniella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Évi egymillió ember hal meg, ha nem tartjuk be a párizsi klímaegyezményt

Egyre nehezebben bírjuk a gyakrabban és erősebben jelentkező nyári hőhullámokat: kánikula idején az idősek körében növekszik az elhalálozások száma, és szabadtéren dolgozni is kevesebbet tudunk.

Összesen huszonnégy szervezet, tudományos kutatóintézetek és az ENSZ különböző ügynökségei álltak elő azzal a tanulmánnyal, mely a klímaváltozás súlyosbodó egészségügyi hatásait elemzi, és jóslatokba is bocsátkozik a következő évtizedekre vonatkozóan – írja a The New York Times nyomán a Piac és Profit.

A The Lancet tudományos szakfolyóiratban ismertetett elemzés egyik szerzője szerint most már „nem külön-külön látjuk az egészségügyi hatásokat, hanem összefüggően. Elérnek egyes közösségeket, és egyszerre hatnak rájuk”. Mik ezek az erők?

A terjedő trópusi fertőzések; a kieső munkaórák miatt csökkenő termelékenység; az árvizek és viharok egészségügyi infrastruktúrákban végzett pusztítása és a kánikula káros élettani hatásai – ez utóbbi a legnagyobb veszély számunkra.

Turista hűsöl a Kossuth téri platánfák alatt 2018. augusztus 8-án. A tartós hőség miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat másodfokú figyelmeztetést adott ki Budapest területére
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

2017-ben 157 millióval több ember volt kitéve hőségből eredő egészségügyi kockázatoknak, mint 2000-ben. A Dél-Európában és a Földközi-tenger keleti régiójában a 65 évnél idősebbek több mint 40 százaléka veszélyeztetett részben lakhelye klímaviszonyai miatt, részben pedig azért, mert városokban él, ahol az aszfaltból áradó meleg miatt is könnyen felforrósodik a levegő.

2050-re az egymillió főre jutó, hőség hatására bekövetkező halálozás elérheti az 50–100 főt évente.

Az USA állami tudományos intézetei által kiadott Nemzeti Klíma Összefoglaló szerint a melegedő éghajlat is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Floridába és Texasba is eljutottak az olyan, szúnyogcsípéssel terjedő betegségek, mint a zika, a dengue-láz, a sárgaláz és a chikungunya-láz. Afrika Szahara alatti régiójában pedig egyre északabbra terjed a malária.

De ne ringassuk magunkat abban a hitben, hogy a melegedő éghajlat csak a tőlünk délre fekvő területeken erősíti a fertőzések terjedését. A vízzel terjedő kolera baktérium például elérte a Balti-tenger partszakaszát.

Horgászok a melbourne-i Altona mólón 2018. december 27-én hajnalban. Nyugat-Ausztráliában 49 Celsius-fokos előrejelzést adtak ki erre a napra
Fotó: MTI/EPA/AAP/David Crosling

Az emberiség 90 százaléka egészségre ártalmas levegőt lélegzik be, állítja az ENSZ Világegészségügyi Szervezete (WHO). „Ha betartjuk a párizsi klímaegyezményt, azzal évi egymillió emberéletet menthetnénk meg” – hangsúlyozta António Guterres ENSZ-főtitkár.

Neked ajánljuk
Egyre melegebb nyarak jöhetnek Klímaapartheidtől tart az ENSZ A Déli-sark tengeri jege is drámai mértékű zsugorodásnak indult A madarak sincsenek biztonságban a műanyagtól Egyre fontosabb a környezetvédelem a légi utasok számára
Tovább a forrásra: piacesprofit.hu
Vissza
Hírfolyam