2019. április 24., György
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Reménylatolgatás

Ér még valamit a párizsi klímaegyezmény? – teszi fel a kérdést a klímavédelemmel kapcsolatos nemzetközi együttműködés esélyeit értékelő cikksorozat első részében a Piac és Profit.

A párizsi klímaegyezmény nem kötelező érvényű, önkéntes vállalásokat tartalmaz, és még azokat sem tartják be a tagországok. A katowicei klímacsúcson az országok elfogadták az emissziócsökkentésre vonatkozó konkrét szabályrendszert. De az egész klímapolitika nemzetállamonként méri az üvegházgáz-kibocsátást, holott egy-egy nemzet fogyasztásának számottevő hányada külföldi termelésből és behozott termékekből ered – összegzi a jelenlegi helyzetet Kriston László.

A  2015-ben elfogadott egyezmény keretében közel kétszáz ország vállalta konkrét célszámokkal, hogy egy bizonyos bázisév kibocsátásához képest hány százalékkal csökkenti légszennyezését.

A kezdeti lelkesedés Fotó: COP PARIS/flickr.com

AZ ENSZ égisze alá tartozó klímaegyezménynek szankcionáló ereje nincs.

Az egyezményt azért helyezték önkéntes alapokra, mert a részérdekek dzsungelében a klímapolitikusok és államférfiak így látták megalapozottnak annak esélyét, hogy elfogadható lesz mind a közel kétszáz fél által egy egységes keretmegállapodás. 

Egységes vállalásokról sem lehetett szó, mert minden kormány más-más mértékű légszennyezés-csökkentést tud „eladni” a szavazóinak.

A vállalásokat tehát mindenütt a helyi viszonyokhoz – az emisszió mértékéhez és a közvélemény fogadókészségéhez – kellett szabni.

ellenséges hangok

Donald Trump 2017 júliusában bejelentette, hogy kész kiléptetni az USA-t a klímaegyezményből (bár a folyamatot formálisan azóta sem kezdeményezte).
2018 őszén Jair Bolsonaro is úgy nyerte meg a brazíliai elnökválasztást, hogy a párizsi klímaegyezményből való kilépéssel kampányolt. Ráadásul Ausztráliában is olyan vezetés jutott hatalomra, amely ellene van a szigorú emissziócsökkentésnek. 

Katowice, a 2018-as klímakonferencia helyszíne Fotó: Nagy János József

Nem csoda, hogy az egyezmény tagországainak klímatárgyalói némi félelemmel érkeztek tavaly decemberben Lengyelország széniparának központjába. Attól tartottak, hogy a kedvezőtlen hangulat kihat más országokra is, és az USA-ra, Brazíliára és Ausztráliára mutogatva ők is elkezdenek gyengébb kibocsátásmérséklések mellett ágálni.

Ez katasztrofális fejlemény lett volna, hiszen

a párizsi klímaegyezmény erejét – szankcionáló eszközök híján – az úgynevezett tagok közötti nyomásra (peer pressure) alapozták.

Vagyis illik betartani az egyezményt, mert mindenki más betartja, és a renegát ország kollektív kritikának és megvetésnek tenné ki magát. Szerencsére a katowicei klímacsúcson, ha nem is váltott be minden előzetes reményt, a legrosszabb forgatókönyvet sikerült elkerülni.

Neked ajánljuk
Ma egy órán át mindenki a Földre gondol Tízmilliók érzik a saját bőrükön, hogy nagy a baj Idén 22 millió facsemetét ültet a kormány Faölelési rekord született az erdők világnapján Porzanak a hazai szikes-tavak
Tovább a forrásra: piacesprofit.hu
Vissza
Hírfolyam