A klímaváltozás az atomkísérletek nyomaival is szembesít minket
A Novaja Zemlja szigetcsoport gleccsereibe zárt radioaktív izotópok fél évszázad után az olvadással most a Kara- és a Barents-tenger vizeit fenyegetik.
Egy orosz tudományos expedíció nagy radióaktív koncentrációt mért a Novaja Zemlja rekordsebességgel olvadó gleccsereinél – íja az Independent Barents Observerben megjelent hír alapján a Strahlentelex.
1957 és 1962 között 86 atombomba-kísérletre került sor Novaja Zemlja légkörében, így a valaha felrobbantott legnagyobb atomfegyver, az 58 megatonnás Cár-bomba kipróbálására is itt került sor 1961. október 30-án.
A kísérleti robbantásokat északon, a két szigetet elválasztó csatorna közelében, a levegőben végezték, a zömében északról fújó szél a felhőt szétterítette a szigeteken. Ezeknek a teszteknek a maradványai jutnak most a tengerekbe.
„A Novaja Zemlján uralkodó szélirány miatt a szennyeződés elsősorban az északi szigeten és az északi jégmezőn halmozódott fel. Megvizsgáltuk az egyik gleccsert, amely szennyeződhetett – a Nally-gleccser Blagopoluchiye-öbölhöz eső szakaszát –, és valóban találtak erős radioaktív sugárzást mutató részeket” – mondta el Mikhail Flint, az Óceonológiai Intézet igazgatóhelyettese az orosz hírügynökségnek.
Nowaja Zemlja északi területeit egyenletes jégtakaró fedi, a gleccserek a keleti és a nyugati oldalon is elérik a partot, így a Kara- és a Barents-tenger is érintett. Ez különösen az utóbbi esetében azért is aggasztó, mert a területnek a norvég és az orosz halászatban, különösen a tőkehalhalászatban kitüntetett szerepe van.
