2019. szeptember 23., Tekla
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A környezetvédelmet a hatóság továbbra sem rendelheti alá más szempontoknak

Az Alkotmánybíróság határozata értelmében a környezet- és természetvédelmi hatósági hatáskör gyakorlója döntéshozatala során az új, integrált szervezetrendszerben sem rendelheti alá a környezet- és természetvédelmi szempontokat más szempontoknak, ez alkotmányos követelmény.

Az Ab mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet is megállapított, mert a hatályos szabályozás nem írja elő, hogy a hatóság tegyen megállapítást határozata rendelkező részében az adott ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról. A mulasztás orvoslása érdekében az Ab jogalkotási kötelezettséget írt elő az Országgyűlésnek – számolt be az MTI alapján az ECHO TV online kiadása.

A döntés előzménye, hogy ötvenkét országgyűlési képviselő indítvánnyal fordult az Ab-hoz, mert álláspontjuk szerint a jogalkotó a területi közigazgatási szervezetrendszer átalakításával felszámolta a környezethasználat engedélyezéséhez kapcsolódó garanciákat.

Az Ab határozatában leszögezte: az állam nem csökkentheti a környezet- és természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen.

A védelmi szint csökkentésének mértéke azonban az elérni kívánt célhoz képest még ekkor sem lehet aránytalan. A visszalépés tilalma vonatkozik a környezet- és természetvédelmi hatósági rendszer anyagi jogi, eljárásjogi és szervezeti szabályozására egyaránt.

Az Ab az eljárása során összevetette a szakhatósági és az integrált szervezeti felépítés sajátosságait, és vizsgálta azt is, mennyiben nőtt a természeti értékeket vagy környezeti elemeket sértő hatósági döntések meghozatalának a kockázata.

Fotó: Alkotmánybíróság – hivatalos oldal / facebook.com

Az Ab szerint önmagában a zöldhatóságok kormányhivatalokba olvasztása nem minősíthető a környezetvédelem védett szintjétől való visszalépésnek akkor, ha megfelel annak az alkotmányos követelménynek, hogy a hatósági hatáskör címzettje – a kormánymegbízott vagy a járási hivatal vezetője – a döntéshozatal, környezethasználati engedélyezés során a környezetvédelmi szempontokat nem rendeli más ágazati érdekek alá.

A környezet- és természetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos döntési hatáskörök gyakorlása akkor felel meg az alaptörvényben foglaltaknak – akkor válik a közigazgatási bíróság által is kontrollálhatóvá –, ha a döntés és annak indokai egyértelműen megjelennek a hatósági határozatban.

Az Ab ezért kiemelte: a környezeti elemet vagy természeti értéket érintő hatósági döntésnek világosan kifejezésre kellene juttatnia a szakkérdésre adott választ és annak indokait.

Ezt azonban az irányadó jogi szabályozás nem írja elő, az Ab emiatt alkotmányos mulasztást állapított meg, és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának ez év június 30-ig tegyen eleget.

Neked ajánljuk
Nem jeleskedik az EU a tengerek védelmében Kolozsváron csak a villanytaxik kaphatnak új engedélyt A világ több vezető cége tervezi csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását Költséghatékony, kényelmes és környezetbarát megoldás – a menstruációs kehely Száműzi a műanyag játékokat a Burger King
Tovább a forrásra: echotv.hu
Vissza
Hírfolyam