2019. november 20., Jolán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Hogy lesz az ökológiai válságból világválság?

„A természet írja át a külpolitikai stratégiákat, a nagyhatalmak pedig különböző ütemben, de reagálnak is erre” – véli Káncz Csaba, a privatbankar.hu külpolitikai szakértője.

A szakértő elemzése a hvg.hu „Beszélgetések a jövőről” című cikksorozatának külpolitikai témájú hónapjához kapcsolódva fogalmazta meg gondolatait.

A környezet megváltoztatásának és megváltozásának külpolitikai következményeit értékelve Káncz Csaba rámutatott: „a túlnépesedett emberiség által előidézett ökológiai pusztítás és klímaváltozás hozzájárul a sivatagosodás terjedéséhez és az egyre gyakoribbá váló rendkívüli időjárási eseményekhez.” Ezért a szakértő szerint aligha tekinthető véletlennek, hogy

„egy három évvel ezelőtt készült tanulmány szerint az 1980–2010-es időszak fegyveres összetűzéseinek 9 százaléka esett egybe olyan regionális klímakatasztrófákkal, mint például hosszan tartó aszály”.

A szélsőséges időjárás és különösen a vízhiány egyre több régió stabilitását veszélyezteti, hozzájárulva a feszültségek éleződéséhez és a terrorizmus terjedéséhez.

Fotó: picryl.com

Erre a veszélyre számos állam igyekszik felkészülni, Káncz például Új-Zéland új Stratégiai Védelempolitikai Állásfoglalását említi, amelyben a klímaváltozást a „hagyományos biztonsági kihívásokat” felerősítő veszélyforrásként jelölték meg.

Káncz írásában kitért a Max Planck Institute és a Cyprus Institute kutatóinak előrejelzésére, amely szerint

„a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 2050-re elviselhetetlenné válhat a hőség, ami a homokviharok erősödésével együtt komoly kihívást jelent a térség 500 milliós népességének, így ugrásszerűen megnő az ökomenekültek száma”.

A víz lehet a következő évtized konfliktusait alakító legfontosabb tényező, hiszen
„a rohamléptű ipari és mezőgazdasági fejlődésnek köszönhetően száz év alatt hatszorosára nőtt a világ vízfogyasztása. Eközben a Föld lakossága is háromszorosára nőtt, így egyre többen szomjaznak tiszta vízre”. Ráadásul „a világ ivóvízkészletének 60 százaléka kilenc, ritkán lakott ország területén található”.

A klímaváltozás ugyanakkor egy más jellegű geopolitikai kihívást is tartogat az emberiség számára, mégpedig „az arktikus térségben, amelynek jogi státusza többnyire rendezetlen. Viszont a globális felmelegedés korszakában egy olyan kincsesbánya, ahol a tudósok bolygónk feltáratlan olajkészletének 13, a földgáz 30 százalékát, és emellett rengeteg szenet, gyémántot és értékes, ritka fémet gyanítanak”.  

A nagyhatalmaknak az Északi-sark olvadására adott változatos stratégiai lépéseiről további részleteket olvashatnak az érdeklődők Káncz Csaba hvg.hu-n publikált írásában.

Neked ajánljuk
A globális metánkibocsátását mérő műholdmissziót indít Új-Zéland A maradók eltökéltebben dolgoznak a párizsi célokért A tehetős államok jobban is igyekezhetnének A tönkretett természet emberi nyomorúságot terem Mit érez egy gyermek, amikor az ismert világunk veszélybe kerül?
Tovább a forrásra: hvg.hu
Vissza
Hírfolyam