2019. április 25., Márk
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A tavalyi nyár volt a legmelegebb a mérések kezdete óta

Bár hűvösen kezdődött, az átlagnál 1,3 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleteivel a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebbnek bizonyult a 2018-as nyár  – derült ki a kedden az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) közgyűlésén Bécsben bemutatott európai klímajelentésből.

A jelentés alapját olyan adatok szolgáltatták, amelyeket a Copernicus európai földmegfigyelő program során műholdak segítségével gyűjtöttek. Az egész Európában és az Arktisz európai részén végzett mérésekkel kiegészítve a tanulmány European State of the Climate 2018 (Európai Klímahelyzet 2018) címmel az európai időjárás-előrejelzési központban (ECMWF), az angliai Readingben készült.

Az elmúlt négy évtizedre jellemző melegedés az elmúlt évben is folytatódott

Az esztendő hidegen kezdődött: a február és március hőmérsékletei az éves átlag alatt maradtak, emellett a szokásostól eltérő hómennyiség volt tapasztalható Nagy-Britanniában is. Ezt követően hőhullám kezdődött. Késő tavasztól egészen őszig főként Közép- és Észak-Európában különösen meleg időjárás uralkodott, amelyet legalább egy Celsius-fokkal az átlag feletti hőmérsékletek jellemeztek.

A legnagyobb anomáliát a nyár jelentette, amely az eddig végzett feljegyzések alapján a legmelegebb volt. De az ősz is az eddigi egyik legmelegebb és sok helyen egyenesen nyárias volt.

Leghatározottabban a tavaszi–nyári (áprilistól augusztusig tartó) hőség mutatkozott meg, amikor Közép-Európában 2,5 Celsius-fokkal magasabb volt a hőmérséklet az átlagnál.

Melegből túl sok, csapadékból túl kevés jutott Fotó: Sven Lachmann/pixabay.com

A hőhullámokkal egyetemben szárazság is jelentkezett. A csapadék mennyisége Európa több részén is csak a szokásos értékek 80 százalékát érte el a tavasztól őszig tartó időszakban. Ez pedig a termés csökkenéséhez és sok folyó rekordgyanúsan alacsony vízállásához vezetett. Emiatt elsősorban Észak-Európában alakultak ki erdőtüzek.

Martha Marie Vogel, a Zürichi Műszaki Egyetem kutatója kiemelte: az elemzések szerint szinte kizárható, hogy az elmúlt évek szélsőséges jelenségei emberi hozzájárulás nélkül is megtörténtek volna. Ez alapján pedig meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy a jövőben viszonylag gyakran élünk át ilyen éveket – mondta.

Neked ajánljuk
Idén saját kihívással készülhetünk a Föld órájára A klímáért tüntető diákok nyílt levélben fordultak a magyar, a német, a cseh és a lengyel kormányhoz Mindenkinek van tennivalója A felelőtlen vásárlók vagy a közömbös nagyvállalatok tehetnek mindenről? Higanyszennyeződést találtak a vándorsólymokban
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam