Ideje megértenünk: a bőrünkre megy a játék
A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár: ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése, de az is, hogy hőhullámok idején még aludni sem lehet rendesen. De mit lehetne tenni?
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete a friss szakirodalmakat összegezve új jelentést adott ki a klímaváltozás várható egészségügyi következményeiről – derül ki az mta.hu oldalon megjelent összefoglalóból.
A jelentés apropóját az adja, hogy amennyiben az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint 3 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint az iparosodás előtt volt.
A jelentés az egészségügyi kockázatok között említi többek között a légszennyezést, a levegőbe jutó allergének mennyiségének növekedését, a kényszermigráció fokozódását, a hőstresszt, a hőhullámok idején a szervezetre nehezedő fokozott fizikai és mentális igénybevételt, az extrém időjárással, így az áradásokkal együtt járó járványügyi kockázatokat, a betegségeket terjesztő kártevők elszaporodását és az élelmiszer-ellátás fokozódó bizonytalanságait.
Az EASAC elemzése szerint a megelőzés legfontosabb eszköze a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása lenne. A kutatók szerint a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudásunk alapján is, azonban mindehhez politikai akarat szükséges. Így például
- A „szénmentes” gazdaság kiépítésével több százezer korai halálozás lenne elkerülhető, amelyek mögött a légszennyezés áll.
- Az egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozással csökkenthető az üvegházgáz-kibocsátás. A vöröshús-fogyasztás csökkentésével az élelmiszer-ellátás teljes üvegházgáz-kibocsátása akár 40%-kal is visszaeshetne.
A jelentés aláhúzza: a klímavédelmi intézkedések egyben egészségügyi intézkedések is.
Az EASAC szakértői szerint a pozitív közegészségügyi hatások kiemelése nem pusztán csak a közvélemény elkötelezettségét növeli, az uniós intézményeknek kötelességük is többet tenni azért, hogy a klímavédelmi intézkedési csomagokban az egészségügyi szempontok is megjelenjenek – hiszen ez a végrehajtással kapcsolatos eltökéltséget is növelhetné.
