2019. november 12., Jónás, Renátó
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A modern városok problémái nem is olyan modernek

A kilencezer éve létezett első nagy mezőgazdasági közösségek lakói voltak az első emberek, akik megtapasztalták a modern városok problémáit: a túlzsúfoltságot, a fertőző betegségeket, az erőszakot és a környezeti problémákat – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a mai Törökország területén elterült Catalhöyük ősi romjait tanulmányozva.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban a francia, török, amerikai, svájci, brit és kanadai bioarcheológusok bemutatták a városban talált ősi emberi maradványokon 25 éven át végzet kutatásaik eredményeit, azt, hogy milyen volt az áttérés a vadászó, gyűjtögető életmódról a mezőgazdaságra épült, nem vándorló életmódra.

„Catalhöyük a városi közösségek egyik első őse a világon, a neolitikus megatelepülés lakói megtapasztalták azt, hogy mi történik, ha sok embert zsúfolsz össze egy kicsiny területen hosszú időre”

– idézte Clark Spencer Larsent, a Ohiói Állami Egyetem professzorát az intézmény közleménye.

Catalhöyük feltárt területe Fotó: Omar hoftun/Wikimedia Commons

Catalhöyüköt, a mai Törökország déli, középső részét Kr. e. 7100 és 5950 között lakták. Lakóinak a mezőgazdaság volt a fő tevékenysége, ezt a térségben talált emberi csontok szénizotópos vizsgálata állapította meg. Étrendjük búzára, rozsra és zabra épült, és a juh volt a fő háziasított állatuk.

„A gabonától való erős függőség azt jelentette, hogy lakóinál gyorsan megjelent a fogszuvasodás – az első civilizációs betegségek egyike. Az itt talált felnőttek fogazatának 10-13 százalékát érintette” – mondta Larsen.

Korábbi kutatások úgy vélték, hogy a közel-keleti térség klímája abban az időszakban szárazabbá vált, ami megnehezítette a gazdálkodást.

A település aranykorát ábrázoló modell a türingiai Ókortörténeti Múzeumból Fotó: Von Wolfgang Sauber/Wikimedia Commons

„A lábszárcsontok elemzése kimutatta, hogy a késő periódus emberei jóval többet mentek, mint a korai kor lakosai. Ez azt jelentette, hogy a földművelést és a legeltetést távolabb kellett végezniük valószínűleg a környezet állapotának rosszabbá válása és a klímaváltozás miatt.”

Azt is kiderítették a szakemberek, hogy sok fertőzéssel kellett megbirkózniuk a lakóknak, a túlzsúfoltság és a rossz higiéniai miatt. A település fejlődése csúcspontján a házakat szorosan egymás mellé építették. A túlzsúfoltság hozzájárulhatott az erőszak magas szintjéhez: 93 megvizsgált koponyából 25 mutatta begyógyult törések nyomait.

Neked ajánljuk
Az Európai Unió, Norvégia és Izland erősíti az együttműködést az éghajlatváltozás ellen Rendhagyó expedíció keres választ a változó klíma fontos kérdéseire Sárgulnak a széncinegék, de nem az irigységtől – A felmelegedés hatásai a madarak tollazatára Férfi meddőség: segíthet a paradicsom? Elkészült hazánk ökoszisztéma-alaptérképe
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam