2019. október 19., Nándor
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Áder: Magyarország a 2030-ra elhatározott klímavállalásait teljesíteni fogja

A jelenlegi európai uniós vita arról zajlik, hogy 2030–2050 között milyen további vállalásokat tegyenek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, jelentette ki a köztársasági elnök, aki szerint a klímavédelem ügyében nem ünnepélyes deklarációkra és látványos szándéknyilatkozatokra van szükség, hanem arra, hogy „végre lássunk hozzá a munkához.”

Áder János idézte az uniós környezetvédelmi ügynökség adatait, amelyek szerint az 1990–2017 közötti szén-dioxid-kibocsátás – több uniós tagállammal ellentétben – Magyarországon csökkent, 31,9 százalékkal. Ugyanannyival, mint az emberek fejében „a klímabajnokként” élő Dániában.

Mi lesz veled, szén-dioxid?

Az államfő kiemelte, hogy a kibocsátáscsökkentés mellett Magyarországon nő a szén-dioxid elnyelésében segítő erdők területének nagysága, és az erdősítési program folytatódni fog. Hozzátette,

Magyarország azon kevés állam közé tartozik – 21 ilyen ország van az egész világon –, amely 1990-hez képest úgy tudta növelni a gazdasági teljesítményét, hogy közben csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást és az energiafelhasználást is.

Ennek csak egy része adódott a szocialista nagyipar 1990-es összeomlásából, e teljesítmény másik, nagyobbik része a 2000 utáni technológiaváltás eredménye. Ha pedig a jövőben folytatódik a naperőművi kapacitás bővülése, és megépül a paksi beruházás, akkor 2030-ra a magyarországi áramtermelés legalább 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz – fejtette ki Áder János.

Áder János köztársasági elnök előadást tart a klímaváltozásról 
Fotó: MTI/Koszticsák SzilárdNagy János József

Arra is kitért, hogy 2030-ra a szénerőművek nagy részét, de lehet, hogy mindegyikét, be kell zárni, vagy át kell alakítani más fűtési módra, például földgázra. A köztársasági elnök jó iránynak nevezte továbbá azt a kormányzati célt, hogy a geotermikus energia használatára több forrást biztosítsanak, és fontosnak tartaná a szennyezőbb tömegközlekedési járművek környezetbarátabbra cserélését.

Merre tovább, uniós klímavédelem?

Az államfő aláhúzta:

„ha a mostani prognózisokat is figyelmen kívül hagyjuk, azt mondjuk, ráérünk még ezzel foglalkozni, kicsit patópáloskodunk még, akkor a helyzet 5-10 év múlva még rosszabb lesz”.

Arra a kérdésre, hogy a nagyobb cégeket rá lehet-e venni a klímavédelemre, elmondta, hogy egyrészt meg lehet győzni, üzletileg érdekeltté lehet tenni a vállalatokat, másrészt viszont, ha ezt nem akarják, akkor jogszabályokkal kényszeríteni is lehet őket. Mindegyik eszköz elfogadható a cél érdekében, de nagyon sok a jó példa a vállalati világból, a magyar gazdasági szereplők nagy részénél megtörtént a szemléletváltás.

Greta Thunberg svéd környezetvédő aktivista mozgalmával kapcsolatban úgy fogalmazott: a diáklány jogosan emeli fel a szavát, hiszen „az ő jövőjükről is szó van”, és helyes, hogy ez nagy nyilvánosságot kap. „A probléma ott van, hogy néhányan úgy gondolják, hogy önmagában az, ha ebből egy politikai PR-akciót csinálnak, akkor onnantól mi, politikusok, döntéshozók, kormányzati szereplők elvégeztük a feladatunkat, és nyugodtan hátradőlhetünk. Ez nem igaz.”

Neked ajánljuk
Budapesten is több ezren vonultak a klímáért Ceglédbercel, az első magyar okosfalu Az Amazon is felvillanyozza a flottáját A Coca-Cola is papírpalackokkal kísérletezik Egyre több az illegális hulladék Pécsen
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam