2019. október 16., Gál
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Nem csak a környezet, a kultúra is veszít a klímaváltozással

Nem csupán a helyi ökoszisztémákra, hanem Grönland történelmére is komoly fenyegetést jelent a globális felmelegedés, amely elpusztítja a sziget régészeti lelőhelyeit.

Az Északi-sarkvidéken több mint 180 ezer, köztük néhány több ezer éves régészeti lelőhely található, amelyek védelméről a térség speciális talaja gondoskodik. A kutatók a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban kifejtették:

„A leletek pusztulásának ütemét a talaj hőmérséklete és nedvességtartalma szabályozza, vagyis a fagymentes időszakban megfigyelhető emelkedő levegőhőmérséklet és változó csapadékmennyiség hatására kulcsfontosságú szerves elemek, fa, csont és ősi DNS veszhet oda.”

A Dán Nemzeti Múzeumban dolgozó Jorgen Hollesen által vezetett kutatócsoport hét régészeti lelőhelyet vizsgált meg Grönland fővárosa, Nuuk környékén 2016 óta.
A szerves maradványok, úgymint haj, tollak, meszes váz és húsfoszlányok mellett a lelőhelyek egy része viking települések romjait őrzi.

Templomrom a grönlandi tengerparton Fotó: pixnio.com

A különböző felmelegedési forgatókönyvekre épülő tanulmány előrejelzése szerint a grönlandi átlaghőmérséklet akár 2,6 Celsius-fokkal is megemelkedhet, ami „magasabb talajhőmérséklethez, hosszabb olvadási szezonhoz és a szerves rétegek közötti fokozott mikrobiális aktivitáshoz” vezethet. Hollesen elmondta:

„Az eredményeink azt mutatják, hogy a régészeti leletek formájában előforduló szerves szén 30-70 százaléka eltűnhet a következő 80 évben.”

Mindez azt jelenti, hogy ezek a maradványok, amelyeknek egy része egyedülálló bepillantást nyújt Grönland első, nagyjából Kr. e. 2500 körül élő lakóinak életébe, veszélyben vannak.

A kutatók összevetették a tanulmányukat korábbi vizsgálatok eredményeivel, és megállapították, hogy a pusztulás már javában zajlik. Hollesen szerint ugyanakkor a mikroorganizmusok lebontó tevékenységét lassítaná a csapadékmennyiség növekedése. „Ha a szerves rétegek nedvesek maradnak, akkor kevesebb oxigén jut a szerves anyagokat lebontó mikrobák számára” – magyarázta a szakember.

Neked ajánljuk
Áder Jánost is felszólalásra kérték a New York-i klímacsúcson Őrizetbe vették az Extinction Rebellion aktivistáit Londonban Az indián banántól a télálló citromig egy magyar gazda birtokán Nő a világ növényiolaj-termelése Északnyugat felé sodródik a leszakadt gigászi jégtömb (képgaléria)
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam