2019. augusztus 26., Izsó
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Rábírható Ausztrália vezetése a klímavédelemre?

Egyik saját szerve, a Nagy-korallzátony felügyeletéért felelős hatóság ment szembe az ausztrál kormánnyal a világörökségi helyszínt veszélyeztető károsanyag-kibocsátás ügyében.

A héten kiadott jelentésében a hatóság rámutat, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali visszaszorítására van szükség országos és globális szinten egyaránt ahhoz, hogy biztosítani lehessen a Nagy-korallzátony jövőjét.

Az Ausztrália északkeleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló zátony északi részét 2016-ban és 2017-ben is tömeges korallfehéredés sújtotta a klímaváltozás okozta óceánvíz-melegedés miatt.

Az ország károsanyag-kibocsátása ennek ellenére négy éve folyamatosan növekszik, ami miatt számos kritika éri Scott Morrison miniszterelnök közelmúltban újraválasztott kormányát, amely az országban folyó szénbányászat támogatója.

Szénbánya Victoria államban Fotó: Takver/flickr.com

A kormány hivatalos energiapolitikájában nem kapott helyett a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményben megfogalmazott emissziócsökkentés teljesítése, és a szakértők megkérdőjelezik a kormány azon tervének kivitelezhetőségét, hogy a 2005-ös szinthez képest legkevesebb 26 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra.

A világ legnagyobb koralltelepét felügyelő hatóság a jelentésében hangsúlyozza, hogy „csakis a legerőteljesebb és leggyorsabb lépések révén lehet csökkenteni és korlátozni az éghajlatváltozásnak a korallzátonyra gyakorolt hatásait”.

A hőség okozta fehéredéstől sújtott korall Fotó: Vardhan Patankar/Wikimedia Commons

„A további korallpusztulás elkerülhetetlen, ugyanakkor minimalizálni lehet a globális hőmérséklet növekedésének a lehető legnagyobb mértékű korlátozásával” – húzták alá a szakemberek.

A hatóság szerint amennyiben a károsanyag-kibocsátás jelenlegi mértéke nem csökken, akkor nagyjából 2035-re évtizedenként kétszer lehet majd tömeges korallfehéredésre számítani a térségben, a század közepére pedig évenként fog bekövetkezni a pusztító jelenség.

„Amennyiben a korallfehéredés rendszeresebbé és intenzívebbé válik, akkor a zátonyoknak nem lesz idejük regenerálódni és virágállatok által dominált rendszerekként fennmaradni” – mutattak rá a szakemberek.

Neked ajánljuk
Ausztrália 97 milliárd forintnak megfelelő eurót költ klímavédelemre A klímaváltozás az amerikai hadsereg számára is komoly ellenfél Valóban jót tesznek a vegánok a Földnek – írja egy kiszivárgott hivatalos jelentés Afrika válhat a méztermelés fellegvárává Van remény a korallok megmentésére (videóval)
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam