A Harvard tisztázná: egy melegedő Földön tényleg mentőöv lehet a klímamérnökség?
A klímaváltozás aggasztó folyamatainak féken tartására egyes kutatók a szén-dioxid visszaszorítása mellett a Földet elérő napsugárzást csökkentő technológiákra is építenének. Pedig egyelőre a működőképességük és a társadalmi támogatottságuk is kérdéses.
Az amerikai egyetemen tudósok egy csoportja évek óta készül egy kísérletre, amely során egy ballonból fényvisszaverésre alkalmas részecskéket permeteznének a légkörbe. A klímamérnökség kérdése világszerte forró téma, ezért érthető, hogy a Harvard külön bizottságot hozott létre annak érdekében, hogy a kísérlet végrehajtásáról a lehető legnagyobb körültekintéssel szülessen meg a döntés.
Az elővigyázatosság érthető: szén-dioxid-leválasztás és tárolás eljárásához hasonlóan a légkör aeroszolokkal (más javaslatok szerint hatalmas tükrökkel) történő átalakítása is megosztja a klímaváltozás elhárításán dolgozó tudományos, politikai és civil közösséget.
Sokan attól tartanak, hogy ha a probléma kiváltó okának kezelése – vagyis az üvegházhatású gázok visszaszorítása – helyett a következmények kezelését célzó technológiák felé terelődik a figyelem és az erőforrások, annak hamis megkönnyebbülés lesz az ára.
Ráadásul a klímamérnökség hatásait modellező vizsgálatok némelyike komoly aggályokat fogalmazott meg: a nagy léptékben, nem megfelelően végrehajtott beavatkozás ugyanis az egész planéta időjárását, a csapadékrendszereket és így az élelmiszer-ellátást is veszélyeztető változásokat indíthat el.
Bár a tudományos közösség évek óta sürgeti, hogy a politika állítson fel a klímamérnökséggel kapcsolatos kihívások értékelésére és a megfelelő szabályozás kidolgozására szolgáló bizottságokat, erre ez idáig nem került sor.
A Harvard tehát némiképp szokatlan módon elébe ment az eseményeknek, ugyanakkor a kutatásokat vezető Frank Keutsch kémikus szerint éppen azért lenne szükség a modellek készítésén túl a kis léptékű, terepen elvégzett kísérletekre, hogy
reális adatok alapján mérlegelhessük: milyen előnyökkel kecsegtet és mekkora veszélyekkel fenyeget, ha a légkör átalakításával akarjuk elhessegetni a fejünk felett tornyosuló fellegeket.
A kísérletre a hat főből – társadalomtudósokból, technológiai szakértőkből és jogászokból – álló bizottság kedvező döntése esetén Új Mexikó területén kerülhet sor, a légkörbe juttatott kalcium-karbonát mennyisége ugyanakkor csak a kutatáshoz szükséges megfigyeléseket szolgálja majd, a hőmérsékletre természetesen nem lesz mérhető hatással.
