2019. november 12., Jónás, Renátó
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A Harvard tisztázná: egy melegedő Földön tényleg mentőöv lehet a klímamérnökség?

A klímaváltozás aggasztó folyamatainak féken tartására egyes kutatók a szén-dioxid visszaszorítása mellett a Földet elérő napsugárzást csökkentő technológiákra is építenének. Pedig egyelőre a működőképességük és a társadalmi támogatottságuk is kérdéses.

Az amerikai egyetemen tudósok egy csoportja évek óta készül egy kísérletre, amely során egy ballonból fényvisszaverésre alkalmas részecskéket permeteznének a légkörbe. A klímamérnökség kérdése világszerte forró téma, ezért érthető, hogy a Harvard külön bizottságot hozott létre annak érdekében, hogy a kísérlet végrehajtásáról a lehető legnagyobb körültekintéssel szülessen meg a döntés.

Az elővigyázatosság érthető: szén-dioxid-leválasztás és tárolás eljárásához hasonlóan a légkör aeroszolokkal (más javaslatok szerint hatalmas tükrökkel) történő átalakítása is megosztja a klímaváltozás elhárításán dolgozó tudományos, politikai és civil közösséget.

Sokan attól tartanak, hogy ha a probléma kiváltó okának kezelése – vagyis az üvegházhatású gázok visszaszorítása – helyett a következmények kezelését célzó technológiák felé terelődik a figyelem és az erőforrások, annak hamis megkönnyebbülés lesz az ára.

Ráadásul a klímamérnökség hatásait modellező vizsgálatok némelyike komoly aggályokat fogalmazott meg: a nagy léptékben, nem megfelelően végrehajtott beavatkozás ugyanis az egész planéta időjárását, a csapadékrendszereket és így az élelmiszer-ellátást is veszélyeztető változásokat indíthat el. 

Az összetett és gyönyörű földi légkör felülnézetből Fotó: NASA Earth Observatory/Wikimedia Commons

Bár a tudományos közösség évek óta sürgeti, hogy a politika állítson fel a klímamérnökséggel kapcsolatos kihívások értékelésére és a megfelelő szabályozás kidolgozására szolgáló bizottságokat, erre ez idáig nem került sor.

A Harvard tehát némiképp szokatlan módon elébe ment az eseményeknek, ugyanakkor a kutatásokat vezető Frank Keutsch kémikus szerint éppen azért lenne szükség a modellek készítésén túl a kis léptékű, terepen elvégzett kísérletekre, hogy

reális adatok alapján mérlegelhessük: milyen előnyökkel kecsegtet és mekkora veszélyekkel fenyeget, ha a légkör átalakításával akarjuk elhessegetni a fejünk felett tornyosuló fellegeket.

A kísérletre a hat főből – társadalomtudósokból, technológiai szakértőkből és jogászokból – álló bizottság kedvező döntése esetén Új Mexikó területén kerülhet sor, a légkörbe juttatott kalcium-karbonát mennyisége ugyanakkor csak a kutatáshoz szükséges megfigyeléseket szolgálja majd, a hőmérsékletre természetesen nem lesz mérhető hatással.

Neked ajánljuk
A maradók eltökéltebben dolgoznak a párizsi célokért A globális metánkibocsátását mérő műholdmissziót indít Új-Zéland A városi zöldfelületekkel mindenki jól jár Férfi meddőség: segíthet a paradicsom? Elkészült hazánk ökoszisztéma-alaptérképe
Tovább a forrásra: technologyreview.com
Vissza
Hírfolyam