2019. augusztus 25., Lajos, Patrícia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Mikor szól hamisan a vészharang és hogy zenghet tisztán a csatakürt?

A természetben zajló egyre egyértelműbb és aggasztóbb változások hatására tudományos szakértők, politikusok, újságírók, környezetvédelmi aktivisták és a legváltozatosabb médiumokon alkotó művészek külön és együtt is mindent megtesznek azért, hogy felrázzák és cselekvésre bírják a hezitáló emberiséget.

Sok évtizedes munkássága alatt így tett és így tesz most is David Attenborough, aki filmjeivel sikerrel fordította nemcsak Nagy-Britannia, de az egész világ közvéleményének figyelmét olyan sürgető kihívások felé, mint az óceánok műanyag- szennyezése vagy a tömeges kihalás fenyegető árnya. 

Legújabb alkotásában a klímaváltozás következményeinek súlyát és a cselekvés elkerülhetetlenségét szeretné a lehető legnagyobb tömegek számára érthetővé tenni. Ugyanakkor a Klímaváltozás – A tények című film számos olyan nehézségre érzékletes példa lehet, amellyel egy művész a környezeti problémákról szólva szembetalálhatja magát – mutat rá Szabó Csanád a Prae-n publikált írásában.  

Bár Attenborough folyamatosan hangsúlyozza, hogy a körülöttünk zajló katasztrófák többé nem teszik szükségessé a tudományos előrejelzések és statisztikák értelmezését – a válság körülöttünk zajlik! –, Szabó szerint a hollywoodi hangulatú címmel és a kiszámítható, bevett recepteket alkalmazó szerkesztésével a film éppen ennek a felismerésnek az erejét veszíti el.

Fennáll a veszély, hogy a távolság, az „ez csak egy film” érzése erősödik fel a nézőkben.

De Szabó szerint sem kell lemondani arról, hogy a technikailag legszélesebb körben elérhető, és legnagyobb tömegek számára befogadható művészet is szóljon korunk problémáiról, és előremozdítsa a cselekvést: csakhogy erre inkább egy „más, furcsa, nem megszokott, nem ismerős érzéseket keltő narratívát” tart alkalmasnak, amely „idegen testként beékelődik a világunkba, és nem hagy nyugodni, mert minden átlagos lépéskor szálkaként fúródik egyre és egyre mélyebbre talpunkba”.

Ugyanis ha egy cselekvésre sürgető alkotásban „éppen a természetet gyarmatosító civilizáció fenntarthatóságának fenyegetettsége a félelem legfőbb forrása”, akkor nem születik meg az a szembenézés, amelyre a magát a természet fölé helyező embernek olyan nagy szüksége lenne. Mégpedig hogy végre átérezzük, ez a különleges rendszer, amely miattunk került bajba – a földi élet szövevényes hálózata –, nem valami rajtunk kívül álló dolog: a részesei vagyunk, és ha elveszejtjük, vele veszünk mi is.

Neked ajánljuk
Ausztrália 97 milliárd forintnak megfelelő eurót költ klímavédelemre A klímaváltozás az amerikai hadsereg számára is komoly ellenfél Valóban jót tesznek a vegánok a Földnek – írja egy kiszivárgott hivatalos jelentés A Camponában mindenkit vár Helen könyvtára Németország után Norvégia is felfüggesztette az erdővédelmi segélyek folyósítását Brazíliának
Tovább a forrásra: prae.hu
Vissza
Hírfolyam