2019. augusztus 26., Izsó
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Ezek a fajok élik túl nagy eséllyel a klímaváltozást – az ember nincs a listán

4-ből 1 fajt veszélyeztet a kihalás, ám vannak, amelyek „felkészültebbek”. Adódik a kérdés, hogy vajon az ember a túlélők közt lesz-e. A BBC cikke szerint a válasz: nem. Egy mindeddig megvetett állatfaj azonban példaértékű kitartást és túlélési ösztönt mutat – a csótányok több tízmillió évvel ezelőtt az egyre szárazabb Ausztráliához is alkalmazkodtak azáltal, hogy a talajba ásták magukat.

Az oldal újságírója Julie Gray-t, a Sheffieldi Egyetem növényi molekuláris biológiával foglalkozó kutatóját kérdezte ki arról, hogy amennyiben nem teszünk jelentős intézkedéseket az éghajlatváltozással kapcsolatban, akkor vajon mely fajok maradnak talpon. Kiderült, hogy rendkívüli alkalmazkodóképességünk és innovativitásunk dacára mi emberek nem valószínű, hogy a túlélők között lennénk, részben azért, mert lassan szaporodunk, és egyszerre egy vagy kettő utódot világra hozva – írja a BBC.

A rövid idő alatt sok utódot nemző állatoknak nagyobb az esélyük a kihalás elkerülésére.

A közelmúltban tették közzé azt a sokkoló tényt egy biológiai sokféleségről szóló jelentésben, hogy jelenleg minden negyedik fajt veszélyeztet a kihalás.

Legtöbbjük sebezhetősége nagyrészt az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik, amely magasabb hőmérsékletet, a tengerszint emelkedését, változékonyabb körülményeket és szélsőséges időjárást idéz elő. Ugyanakkor azt lehetetlen pontosan megjósolni, hogy ezek a hatások hogyan hatnak majd a fajok sebezhetőségére a jövőben.

Forrás: Pixabay

A bizonytalanság az életformák alkalmazkodási képességétől is függ. Az ektoterm élőlények (hidegvérű állatok, például hüllők és kétéltűek), főként mert kevésbé képesek változtatni a testhőmérsékletüket, a történelem során lassabban alkalmazkodtak az éghajlati változásokhoz, mint az endoterm élőlények.

A hőtűrő és az aszályálló növények, melyek inkább a sivatagokban, nem pedig az esőerdőkben élnek, nagyobb valószínűséggel maradnak fenn. Illetve azoknak a növényeknek is jobbak az esélyeik, amelyek „beállíthatják” virágzásuk idejét, illetve amelyek magjai nagy távolságokon szétszóródhatnak, esetleg szél vagy óceánáramok által (kókuszpálma), szemben például az akáccal, amelynél gyakran a hangyák felelnek a „terjesztésért”. 

A fosszilis adatok is tartalmaznak olyan jeleket, amelyek szerint bizonyos fajok megbirkóztak a korábbi éghajlati változásokkal. Fontos azonban tudni, hogy

a jelenlegi ember által okozott éghajlati válság egyedülállóan pusztító jellege azt is jelenti, hogy nem tudunk teljes mértékben támaszkodni a múltbeli referenciaértékekre.

„Az éghajlatváltozás, amely a jövőben vár ránk, sok szempontból különbözik a múltban lejegyzettektől” – hangsúlyozza Jamie Carr szakértő.

A történeti adatok azonban rámutatnak például a csótányok kitartására, ami bizonyos értelemben példaértékű.

„Ezek a nagyrészt megvetett élőlények túlélték a történelem szinte minden tömegpusztító eseményét” – hívta fel a figyelmet Asmeret Asefaw Berhe, a Kaliforniai Egyetem biogeokémikusa.

Neked ajánljuk
Magyarországon nincs klímakrízis, de fel kell készülni a kedvezőtlen változásokra Ambiciózus klímacsomagot terjesztett a parlament elé a fidzsi kormány A gerincesek pusztulásának a duplája zajlik, mégis alig tudunk róla A munka elvesztésének árnyékában (videó) Katasztrófát hozhat az aszály és a hőség
Tovább a forrásra: szeretlekmagyarorszag.hu
Vissza
Hírfolyam