2019. december 13., Luca, Otília
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Globális éhínséget okozhat a klímaváltozás az ENSZ szerint

Csütörtökön adta ki legfrissebb jelentését az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC), melyben ezúttal a klímaváltozás és a földhasználat elsivatagosodásra és élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatásai a központi témák, és elismert kutatók írták. Jóslatuk szerint, ha nem kapunk észbe, éhínség vár az emberiségre. 

A jelentés arra jut, hogy amennyiben az emberiség nem változtat sürgősen a földhasználat jelenlegi formáin, akkor annak folytán, a klímaváltozás hatásaival is számolva, a bolygó élelmiszer-termelő képessége jelentősen csökkenni fog.

Vagyis jön az éhezés.

A jelentés szerint egyébként a globális emberi népesség egytizede már most alultáplált, és félmilliárd ember él elsivatagosodó területeken, ez pedig a korábbiaknál jóval súlyosabb migrációs hullámot indíthat el.

Az elsivatagosodás veszélye egyszerre több kontinensen fenyeget hatalmas területeket úgy Afrikában, mint Ázsiában, Amerikában vagy a Mediterráneumban.

A talaj, melytől az emberiség teljes mértékben függ, százszor gyorsabban vész el, mint amilyen gyorsan újratermelődne, de még a műveletlen területeken is 10-20-szoros a tempó.

A jelentésből kiderül, hogy 

a mezőgazdasági tápszerekhez köthető üvegházhatásúgáz-kibocsátás a hatvanas évek óta a kilencszeresére nőtt, ez elképesztő terhelést okoz mind a földeknek, mind a vizeknek,

a környezetbe került műtrágya mellett pedig maga a kibocsátás is gyorsítja az elsivatagosodást.

Az emberi földhasználat mellett a klímaváltozással járó különböző időjárási szélsőségek is pusztítják a talajt, mint az egyre gyakoribbá váló extrém száraz időszakok, az áradások, hőhullámok, erdőtüzek és egyéb anomáliák, melyek korábban sokkal ritkábban fordultak elő Fotó: Pixabay

A nagyüzemi állattartás jelenlegi színvonala is tarthatatlan, arról nem beszélve, hogy a szén-dioxidot elnyelő erdőket, melyek a biodiverzitás szempontjából is kulcsfontosságúak, sok esetben épp az élelmiszer-termelés biztosítása végett irtják.

Különösképp a szarvasmarha-tenyésztés káros klimatikus szempontból, ami miatt már az állatok genetikai módosításán dolgoznak kutatók, ahogyan erről ebben a korábbi cikkünkben is olvashat. A növekvő globális kereslet miatt azonban a marhák száma erőteljesen növekszik, ehhez kapcsolódóan pedig egyre több természetes erdőt irtanak ki, például Amazóniában, ez pedig évente 600 millió autónak megfelelő kibocsátással jár.

Piers Forster, a Leedsi Egyetem professzora úgy fogalmazott:

„Ez a fontos jelentés megmutatja, hogy alapvetően meg kell változtatnunk földhasználati szokásainkat, hogy 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk [az évszázad végéig] a felmelegedés szintjét. Dióhéjban kevesebb [állattartást szolgáló] legelőre és több fára van szükségünk.”
 

Neked ajánljuk
Az utolsó pillanatban: erős szavak a madridi klímacsúcs előtt ENSZ-főtitkár: világszerte milliók kérik a vezetőket, hogy tegyenek többet a klímavészhelyzet ellen Globális szennyezésként kell kezelni az emberi zajt Tízezer tonna hulladékot és uszadékfát emeltek ki a Tiszából a kiskörei vízlépcsőnél Elismerés a zöldülésre törekvő vállalatoknak
Tovább a forrásra: merce.hu
Vissza
Hírfolyam