2019. november 12., Jónás, Renátó
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Merre szökik a metán?

A szén-dioxidnál harmincszor erősebb üvegházgázt nem csak a kérődző marhák és a csöpögő gázkutak juttatják a földi légkörbe, jelentős szerepet játszanak a növények lebontásáért felelős mikroorganizmusok is, amelyek működését csak most kezdi megérteni a tudomány.

A metántermelő ősbaktériumok közé tartozó Methanosarcina acetivorans fontos szerepet játszik a szénkörforgás fenntartásában: az elpusztult növényi részeket szén-dioxiddá alakítja vissza, amely aztán újabb növények alkotóelemeként szolgálhat.

Az óceáni üledékben vagy éppen elöntött rizsföldeken, oxigéntől elzárva élő egysejtűek anyagcseréje évente mintegy 1 milliárd tonna metán felszabadulásával jár.

A Pennsylvaniai Egyetem kutatói azt a folyamatot vették közelebbről szemügyre, amely során az apró élőlények ecetsavból Vas(III)-hidroxid jelenlétében szén-dioxidot és metánt állítanak elő.

Vízzel elöntött vietnámi rizsföld Fotó: www.publicdomainpictures.net

A kutatás során arra jutottak, hogy a vas nagyobb koncentrációja mellett a mikroorganizmusok energiatermelése hatékonyabb válik, a keletkező metán relatív mennyisége pedig csökken.

A vizsgálat eredményei hozzájárulhatnak a klímamodellek metánnal kapcsolatos becsléseinek pontosításához, ugyanis a vízzel borított területek vaskoncentrációjából következtethetnek a metánkibocsátás mértékére. Ráadásul a jövőben a kutatók a vaskoncentráció változtatásával akár befolyásolhatják is a növények lebontása során keletkező és a légkörbe jutó metán mennyiségét.

Neked ajánljuk
Az Európai Unió, Norvégia és Izland erősíti az együttműködést az éghajlatváltozás ellen Rendhagyó expedíció keres választ a változó klíma fontos kérdéseire Sárgulnak a széncinegék, de nem az irigységtől – A felmelegedés hatásai a madarak tollazatára Feljövőben van a csomagolásmentes kereskedelem Átmenetileg nem veszik át a veszélyes hulladékot Budapesten
Tovább a forrásra: psu.edu
Vissza
Hírfolyam