2019. december 6., Miklós
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Áder: Ne tévesszünk mértéket, amikor klímakatasztrófáról beszélünk

Helyes, hogy Magyarország felelősségét és tennivalóit is vizsgáljuk, amikor a fenyegető klímakatasztrófáról és a megteendő intézkedésekről beszélünk, de ne tévesszünk mértéket – mondta Áder János köztársasági elnök pénteken a Kossuth rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában.

Magyarország ugyanis – érvelt a köztársasági elnök – a világ kibocsátásának 137 ezred részét teszi ki, az Európai Unió kibocsátásának pedig csak 1 százalékát, míg az egész EU a világ kibocsátásának nem egészen 10 százalékát adja.

Az államfőt a jövő héten kezdődő New York-i ENSZ-klímacsúcs kapcsán kérdezték, amelyen Magyarországot képviseli. Ezzel kapcsolatban elmondta:

a találkozó politikai vita lesz, ami a szándékok kinyilvánításáról, a tettrekészségről szól majd, megállapodás aláírásáról azonban most nincs szó.

A szén-dioxid-kibocsátás nagyságrendjének érzékeltetésére azt a példát hozta: az Európai Unió 28 országának összes éves kibocsátása 2017-ben annyi volt, amennyit Kína valamivel több mint egy nap alatt a légkörbe bocsátott.

Áder János köztársasági elnök Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

„Tehát amikor arról beszélünk, hogy Magyarországnak különböző intézkedéseket kell tennie a klímavédelem érdekében, akkor helyesen tesszük, hogy erről beszélünk, de jó, hogy ha látjuk, hogy nem vagyunk egy súlycsoportban a nagy szennyezőkkel”, például az Egyesült Államokkal, Kínával, Indiával. A mi felelősségünk azért sokkal kisebb – fogalmazott.

Áder János az Európai Unió (EU) előtt álló kihívásokról szólva kifejtette: az egyik nagy vita arról szól, vajon 2050-re elérhető-e, hogy az EU, ezen belül Magyarország klímasemleges legyen, vagyis a szén-dioxid-kibocsátás és a szén-dioxid megkötésének aránya egyensúlyban álljon.

Magyarországon az egy főre eső kibocsátás bőven az EU-átlag alatt van, a német kétszerese, az amerikai pedig három és félszerese a magyarnak

– mutatott rá Áder János, aki szerint ez is jól jelzi a felelősség mértékét. (Az ezzel kapcsolatos későbbi pontosítás itt olvasható.)

Más uniós országokkal összevetve Magyarország 1990-hez képest pontosan annyival csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, mint Dánia, miközben Ausztria, Spanyolország és Írország növelte a kibocsátását.

Az államfő kiemelte: 2030-ra a magyarországi áramtermelés több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet, amennyiben megépül Paks 2., megtízszereződik a naperőmű-kapacitás, illetve megszűnik a szénalapú energiatermelés. Nem sok ilyen ország lesz 2030-ra a világon.

Neked ajánljuk
Sokan ragadtak billentyűzetet a klímával kapcsolatos kérdések megválaszolására A magyar uniós polgárok is fontos ügynek tartják a klímaváltozást Így fejlődött a vízügyek kezelése az elmúlt évtizedekben Kétezer háztartást láthat el tiszta energiával a szeghalmi naperőmű Már közel félezer diáknak tartottak interaktív tanórát az energiakövetek
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam