Zöld városok nem csak a jövőről szőtt álmokban léteznek
Van egy front, ahol nagy sebességgel terjednek a karbonmentesítésre irányuló jó gyakorlatok, ez pedig a nagyvárosok szintje.
Több tucat nagyváros sokat tett már azért, hogy zöldebb legyen, közülük is kiemelkedik Koppenhága, amely 2025-re teljes kibocsátásmentességet tervez. Mit csinálnak azok a városok, ahol már elindult a változás? – teszi fel a kérdést az Index összeállítása.
A C40 nevű kezdeményezésben 94 város vesz részt valamilyen formában, és közülük jó néhány már valódi eredményt tud felmutatni a kibocsátáscsökkentés terén:
az idei évre 30-ra nőtt azoknak a városoknak a száma, amelyek üvegházgáz-kibocsátása 2015 előtt volt a csúcson, és azóta legalább 10 százalékkal csökkent.
A listán már tavaly 26-an voltak, 2019-ben hozzájuk csatlakozott Athén, Velence, Lisszabon és Austin, így már mintegy 58 millió ember lakik olyan városokban, amelyek hatékonyan zöldítik a működésüket.
A top 30-as városok kibocsátása átlagosan 22 százalékkal csökkent a saját csúcsuk óta.
Közülük is a legelőrébb Koppenhága jár. A dán főváros – ahol idén októberben a C40-városok konferenciáját is rendezték – 6 évvel ezelőtt úgy döntött, megvalósítja a teljes karbonsemlegességet 2025-re.
És Koppenhága esetében úgy tűnik, ez nem üres ígéret – bár az innovatív, zöld arculatra felhúzott városmarketing és a hozzá kapcsolódó munkahelyteremtés nyilván erős tényező a képletben –, a dánoknak 61 százalékkal sikerült visszafogniuk az üvegházgáz-kibocsátásukat a saját 1991-es csúcsukhoz képest.
Előd Fruzsina írásából részletesen megismerhetjük Koppenhága eredményességének hátterét.
