2019. december 10., Judit
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Hova vezet a lázas semmittevés, amelyben élünk?

Lázas semmittevésben van a világ, ezerszám tartanak hiábavaló konferenciákat, a hatásuk azonban nulla – kijózanító, ha egy ilyen kiélezett és reményvesztett kijelentés éppen egy klímaváltozásról szóló konferencia bevezető előadásában hangzik el.

A „lázas semmittevés” diagnózisát Vida Gábor biológus állította fel a Felelős Értelmiség október 31-én megrendezett, klímaváltozással foglalkozó vitafórumán. A kifejezéssel arra az ellentmondásra utalt, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás a mindenhol hangoztatott szólamok ellenére nem hogy csökkent volna, egyenesen évről évre növekszik – írja az eseményről médiapartnerként beszámoló Index.

A konferencián egyszerre volt szó a klímaváltozásról és annak hatásairól természet- és társadalomtudományi, politikai szempontból.

Vida emlékeztetett: „a bioszféra 10 millió éves távlatban regenerálja magát, de az embernek nincs ennyi ideje.” Ha a pleisztocénból átléptünk egy másik, a „forró Föld” ciklusba – amire nagy az esély –, olyan tartományba emelkedhet a hőmérséklet, aminek az egész emberiség nem lesz képes elviselni a hatásait.

„A forró Föld állapot” még elkerülhető lenne, de a mostani gazdasági rendszerben nincs megoldás, csak látszatmegoldások. „Bár fenntartható fejlődésről beszélnek, a világ mai állapota fenntarthatatlan” – fogalmazott a Széchenyi-díjas akadémikus.

Kártyavárként omolhat össze

Szathmáry Eörs, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának vezetője leszögezte:

nem a bioszféra van általában veszélyben, és nem is a Homo sapiens mint faj, hanem a technológiai civilizáció, amely viszont olyan könnyen összeomolhat, mint a kártyavár.

Szerinte különösen a régi betegségek feltámadása, az új helyeket elfoglaló kórokozók jelentenek majd súlyos veszélyt a nagyvárosokban összezsúfolódó emberiségre.

száraz tények

Szőllősi-Nagy András hidrológus az eddigi vízgazdálkodási gyakorlat fenntarthatatlanságára hívta fel a figyelmet, az éghajlat átalakulása ugyanis a vízciklus megborulásához és felgyorsulásához, a villámárvizek és kegyetlen aszályok gyakoribbá válásához vezetett.

A Magyarországon várható hatásokról Bartholy Judit, az ELTE Meteorológia Tanszékének vezetője beszélt. Nálunk főleg a nyarak fognak melegedni és válnak szárazabbá, miközben gyakoribbá válnak az időjárási szélsőségek. A kutató figyelmeztetett: 

a katasztrófa megelőzéséhez holnaptól kellene 80 százalékkal csökkentenünk a kibocsátásunkat, amihez minden szektorban jelentős és példátlan változásokra lenne szükség, ahogy minden ember életében is alapvető szemléletváltásra.

A konferencián elhangzott további előadások is részletesen megismerhetők Kolozsi Ádám Indexen megjelent írásából.

Neked ajánljuk
Az Északi-sark a klímaváltozással kulcsfontosságú területté vált A tehetős államok jobban is igyekezhetnének A FlixBus és az MCI már teszteli az USA első villanybuszát A növekvő hőség árát mindenki megfizeti Összefogás a klímavédelemért: évente hatvan szénerőmű kibocsátását spórolják meg a vállalatok
Tovább a forrásra: index.hu
Vissza
Hírfolyam