2020. július 12., Dalma, Izabella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A kék gazdaságtól a meteogyógyászatig

Végre megértettük? címmel rendezték meg idén a X. Magyar Fenntarthatósági Csúcsot november 19-én. A konferencia középpontjában a jelenlegi helyzet bemutatása mellett a hétköznapi megoldások álltak, az, hogy az egyes vállalatok hogyan vehetnek részt a fenntartható fejlődési célok teljesítésében.

Demcsák Mária és Juhász Árpád, a konferencia fővédnökei Fotó: piacesprofit.hu

– Időről időre megrendezzük ezt a konferenciát, hogy felmérjük, hol tartunk. Idén, úgy tűnik, kijelenthetjük, hogy felébredtünk, hiszen világszerte már a bulvársajtó is napi szinten foglalkozik a klímaválsággal – mondta megnyitóbeszédében Demcsák Mária, a konferencia egyik alapítója és fővédnöke. Juhász Árpád, az esemény másik fővédnöke bevezető előadásában arról beszélt, hogy félig-meddig magánemberként követve az eseményeket úgy látja, két tendencia bontakozott ki az elmúlt időszakban. A legidősebb korosztály mintha görcsösen ragaszkodna a régi szokásaihoz, és megerősödött a szkeptikusok hangja is, az USA kilépését a klímavédelmi egyezményből például kifejezetten drámai lépésnek nevezte. Ugyanakkor a fiatalok lázadnak, és az internetnek köszönhetően egyre intenzívebben vesznek részt a civil környezetvédelmi mozgalmakban.

Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének (IPCC) alelnöke Merre tart a bolygó? címmel foglalta össze legújabb tanulmányaikat. Hangsúlyozta, hogy világszerte egyre többeknek, egyre több országnak egyértelmű, hogy klímavészhelyzet van – legutóbb 153 ország 11 ezer kutatója, többnyire biológusok figyelmeztettek erre egy tanulmányban. Sipos Katalin, a WWF igazgatója a biodiverzitás helyzetéről szóló előadásában kiemelte, hogy két válsággal kell szembenéznünk egyszerre: a CO2 miatti felmelegedés mellett azzal is, hogy a szennyezések miatt pusztul a természeti környezet, a kettő együtt pedig élelmiszerhiányhoz, vízhiányhoz, valamint a lakható területek átrendeződéséhez és az ebből fakadó problémákhoz vezet. A természeti környezet pusztulását jól mutatja, hogy 1970 óta a gerinces állatfajok egyedszáma 60%-kal lett kevesebb, és ma körülbelül 1 millió fajt fenyeget a kihalás.

A konferencián az előadók számos oldalról járták körül a klímaválság, a fenntartható fejlődési célok kérdését, az egyén, a döntéshozók, a társadalmak felelősségének mibenlétét, a lehetséges megoldásokat, az elvégzendő feladatokat. Többen felvetették, hogy minden szinten fontos a szemléletváltás. A vállalatoknak például nem azt a kérdést kellene feltenniük, hogy hogyan csökkenthetnénk a gyártás során keletkező hulladék mennyiségét, hanem inkább azt, hogy egyáltalán szükség van-e arra a termékre, amelyet gyártanak. Az is több előadásban elhangzott, hogy a következő évtizedekben nem lehet sikeres olyan cég, amely nem, vagy csak a szavak szintjén foglalkozik a fenntarthatósággal, a környezet védelmével, és a hallgatók ahhoz is kaptak segítséget, hogyan alakítsák át a cégüket ennek szellemében. Az érdeklődők betekintést kaptak a zöld gazdaságnál is hatékonyabb kék gazdaságba, de azt is megtudhatták, hogy új egészségügyi ágazat van kialakulóban, a meteogyógyászat, ugyanis egyre több embernek vannak az időjárással, annak szélsőséges változásaival kapcsolatos egészségügyi panaszai, betegségei.

Neked ajánljuk
Környezetvédelmi ügyészség létrehozásáról döntött a román parlament A magyarok többsége a döntéshozóktól várná a megoldásokat a környezeti problémákra 30 éven belül kihalhatnak a koalák Új-Dél-Walesben Az Európai Bizottság elnökéhez fordult segítségért Áder János A kihalás szélén áll a makifélék csaknem egyharmada, az északi simabálna és a mezei hörcsög is
Forrás: Élő Bolygónk
Vissza
Hírfolyam