Több biciklit, kevesebb műanyagot használunk
Több mint másfélszeresére nőtt a bicikliutak hossza, a műanyag aránya pedig jelentősen csökkent a hulladékon belül – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, a települések infrastrukturális ellátottságát feltérképező adatsorából.
A legnagyobb mértékben a kerékpár- és az autóutak hossza nőtt (2010 óta 66, illetve 52 százalékkal), ezzel szemben a gyalogutaké és a járdáké, valamint az egyéb országos közutaké csökkent – írja a KSH jelentése alapján a Figyelő nyomtatott kiadása.
A települések fejlődése szempontjából fontos mutató a hulladék összetételének változása, ami a gazdasági folyamatok, a fogyasztói szokások és a gyűjtési módszerek módosulásának a hatását egyaránt tükrözi.
Tavaly a közszolgáltatás keretében elszállított települési szemét 16 százaléka már elkülönítetten gyűjtött hulladék volt. Ugyanez az arány 2006-ban még csak 4,9, 2017-ben pedig 15 százalék volt a KSH kiadványa szerint, ami értelemszerűen csökkenti a környezetterhelést.
A műanyag aránya a vegyes települési hulladékon belül 1990 és 2012 között 4,6-ről 21,2 százalékra nőtt, majd 2018-ra 9,7-re csökkent a fővárosban.
.jpg)
Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László
A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék éves mennyisége egyébként összesen hárommillió tonna körül mozog. Ennek ugyanakkor már a 24 százalékát „anyagában hasznosították”, ami szintén jó irányba mutató változás, különösen azért, mert ezzel párhuzamosan csökkent a legnagyobb környezeti terhet jelentő lerakással történő ártalmatlanítás aránya.
